Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-21 [1342]

hogy Franciaország végre teljenitse a szerződésekben magára vállalt kötelezettségeit, A londoni paktum 13,-ik bekezdése, amellyel Itália pontosan körvonalazta francia vonatkozásban a háborúba való beavatkozás tartozik és követel számláját, ez az emiitett bekezdés világosai flismeri, hogy Itáliának joga van koloniális kompenzációt kapni ugy Franciaországtól mint Angliától még pedig arányosan azzal, amit az elvett német gyarmatokból egyik és másik birtokába vett, A birtokba vétel e két állam részéről már megtörtént, Anglia ennek megfelelően már ki is elégítette a jogos olasz igényt Jubaland átengedésével.tóost azt lehet elvárni, hogy Franciaország is teljesitse kötelességét. A cikkiró sajnálattal jegyzi meg, hogy Franciaoruzágot külön kell erre figyelmeztetni, A Franciaországgal szemben támasztott olasz területi igények sokkal kisebbek, mint amelyet kompenzációként Angliától kapott t«i, Franciaországtól nem kér mást, mint Libia ''éli határainak a Ciad tóig terjedő eliomeréséta Különösnek találja, hogy a francia sajtó felületes könnyedséggel még iaiivUg azt hajtogatja, hogy Franciaországnak serami adnivalója sincs Itália számúra, "Rz az okoskodás pedig oda konkludálna, hogy a francia kormány ne ismerje el azokat az egyezményeket, amelyeket pedig szintén ünnepélyesen aláirt, ^z a próbúlkozáo azonban, hogy mást ne mondjon homlokegyenest ellentét bon áll a irmzetközi szokások korrektségével, jóllehet éppen Franciaország az, amely örökké a szerződősek szentségéről prédikál, "^leve visszautasítja a francia lapok ama képtelen érvelését, mintha Itália túlsókat kivárnia Franciaországtól gyarmati rekompenzáció cimén

e Az Angliával szemben femiálló olasz háborús adósságok törlesztésének eddigi mórlegét ismerteti a 18.-i lapok, megállapítja, hogy a részlettörlesztések ed'igi összege eléri az egy milliárd és száz-. millió lirát. Az olasz közoktatásügyi ministerhez egyik római lap részéről