Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-20 [1342]

A Sénazöyetség leszerelési bizottsága tárgyalta Paul Bon­ccá .ma V a leszerelési konfereaciát előkései tő bizottság munkálatai­ra vonatkaaó indifcvártyát, 3oncour francia delegátus, miután vázolta a leszerelés kérdésében eddig folytatott tárgyalások msnetót 8 rámu­tatott, hogy az élőkészitŐ bizotta% 1928-ik évi ülésszaka bebizo­nyította a bizott3ag t eh 9 tétlenségé t,, üippen ezért a bizottság elnö­ke felhivta-a batarnakat? hogy igyekezzenek elsimitani az őket elvá­lasztó néh&sógsktől* Francia'*rszr^/^Angiia ilyen értelemben közös erőfeszítést tettek a létrejött tengerészeti egyezmény értelmében Tlagrbritannia hajlandó hozzájárulni ahhoz* hogy a hadihajóknak tisz­tán rédelmi tipusait kikapcsolják s ezzal szeriben Francias>rszág el­fogadta a hadihajók bizonyai típusaira a kategóriák szerint való k o ü át o zás t« Snnek a m 9g eg yezó a nek nyi 1 v án nem 1 enne é rté k e f mo n­dotta* ha a többi hatalom nem csati áfóznék hozzá, de annyi tény^hosiy a két erdekeit nagyhatalom 1 oválisán megfal el.t amak anire kérték, 1­lyen körülmények kűött a francia delegátus csodálkozással látja,hogy a francia-angol rasgqgyezás megszületését milyen gyanakvással fogad­jác. fémutat, hogy a fegyverkezés csökkentése olyan nehézségekbe ütközik, amelyeket a közvéleménynek kell legyőzni©. Sok erő küzd még ma is a leszerelés gpndalata ellen* Sürgette a munkálatok meg­kezdését, hogy az előkészitő Összejövetel Összeülhessen s meglehes­sen kötni az általános egyezményt t mely az első lépés lenne a lesze­relés utján. -Bemstoff gróf német delegátus ugyancsak a lesze­relési bi ao ttsás^snterj észtet t elő határozati javaslatot,amely a francia javaslat szövegét veszi alapul, de aftól némely helyen lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom