Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-19 [1342]

sokhoz ós ezeket 4 pontban foglalja össze, AZ Echo de P. a pontozatok ismertetésével egyidejűleg szkeptikusan nyilatkozik az eljövendő tanácskozások kilátásairól, tekintve, hogy a németek csal. követelnek, de adni semmit se\ akarnak. Az Ere Nouvelle helyteleníti a német közvéleményben mutatkozó elkedvetlenedést, és megjegyzi, hogy vállalkozó szellemben kellene hozzálátnia a nagy probléma megoldásához, ha sikert akar elérniv Mülíer kancellárt Írja a lap, a baloldali szavazatok juttatták háta lomra, kudarca tehát a balldal ku:arca volna. Ha a nacionalistáknak engedné a német köztársaságot gyöngítené. Gondoljon vissza arra,hogy 4 év előtt Franciaország még a Ruhr vidéken volt. A francia közvélemény valóságos forradalmon ment ét azóta. De ez nem ok arra, hogy 192P-ban már minden jogáról lemondjon. A Populaire 16. erősen kikel Briand keményhangú genfi beszéde ellen, amely nyilván a nacionalistáknak szólódé a demokratikus és békeszerető Németország képviselőjének e fejét érte. Ez a demokratikus Németország elvárhatta volna, hogy a francia politika támogassa és segitse konszolidációját. Ehelyett kapott Briand beszédjében egy olyan ökölcsapást, aminőt a naclionalisták sohasem ^aptak. Tekintettel az egyéb provokációkra a Populaire nem nsodálná ha a Müller kormány elkedvetlenedve ott hagyná, a helyét és átengedné a nacionalistáknak. Ebben az esetben a francia politika a reakció és a Mbbru szí mára üolgózott volna. jenek itának a -.éjei delegáció fe-/egy rádióállomás érdekében történt felszólalásával kapcsolatban Jauerwein /Latin 16./ amellett szül sikra hogy a népszövetségnek biztosítania kell szabad és minden ellenüktől mentes radiokozlekedéset, mert egy háborús konfliktus esetén egy olyan organizációnak a szerepe, mint a népszövetségé, m-it ól-holnapra gigantikus méreteket ölthet. . A Humanité 16. fulmináns cikket ir a népszövetség tehetetlenségéről.