Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-19 [1342]
klegemlltette azt is, hogy a néppárt már 1920 éa 1925. -1 választások alkalmával testvéri jobbot n^ ojtott az evangélikusoknak, listájára egy evangélikus lelkészt is felvett, sőt Mudrony János dr„-=t szenátornak is megválasztották a néppárti listán, mindamellett az evangélikusok szava zataikkal nem a néppártot támo^attták s éppen azért 1925 ~ben Hlinka tudni akarta, hogy hány szavazatra számithat, hogy aszerint juttathasson mandátumokat az evangélikusoknak* Az evangélikusok azonban sémáiképpen sem akartak belemenni a közös akcióba* Hlinka hajlandó volna most velük egyezkedni, de ha ez meghiúsul, újra egyedül megy neki a választásoknak./Szlovák 10-210/.. A szlovenszkói autonómia ké rdéséről a Szlovákban /16-209/ egy magát megnevezni nem akaró cseh egyetemi tanár többek között azt mondotta, hogy a köztársaság fennállásánál: első éveiben Szlovenozkó autonómiája könnyelmű játék ós veszedelmos kísérlet lett volna 5 Ma ugy bent az országban s mint a külföldön a viszonyok már annyira konszolidálódtak, hogy az autonómia kérd ése má r , d íszkútabiliss á vált Tény'&z, hogy az autonomista mozgalomtól való félelem következtében jött létre a rendtörvény éa ma megelégedéssel állapithatjuk meg, hogy Szlovenszkón az autonomista mozgalomnak nera volt semmiben komolyabb következménye-. Horn titkolja, hog^ az autonómia bevezetésének előkészítése már a csehs z lovák pártoknál Is megtörtént g A gyakorlati élet bebizonyította, hogy a mechanikus centralizálás sokkal gyengébb az egymásra utalt és szervezetileg egymást kiegészítő részek szilárd szövetségénél* A lap munkatársa a névtelen egyetemi tanártól még a szlovenszkói magyar kisebbsági kérdésre vonatkozó véleményét is kikérte, mórt a szerkesztő szerint ez is egyik oka volt annak, hogy a centralista körök Szlovenozkó autonómiájával szemben elutasító álláspontot foglaltak el, A nyilatkozó tanár rámutatott az elmúlt nemzetgyűlési választások statisztikájára, aíaela minden aggodalmat eltűntet és ha ezek az aggodalmak még ma is
