Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-18 [1342]

elválaszthatatlanok és ebben Amerikának le kell vállalnia a maga szerepét. V7. Martin /J.de Gené.ve 15.,/ szerint a genfi tanácskozások magukban is nagy haladást jelentenek, mert azt mutatyi:, hogy meg van az akarat a rajnai probléma megoldására, finnek szerinte kölcsönös jelleggel bíró ellenőrzés felelne meg legjobban,amenynyihen eleget tenne a franciák biztonsági követelésének és m°gkimélné a németek érzékenységét. Viszont Bernus /J.de G'neve 16.

/ felháborodáisal utasítja vissza a kölcsönös ellenőrzés tervének még a gondolatát is. Meg van győződve, hogy a közvélemény elsöpfené a helyéről egy olyan francia kormányt, amely ilyen stipulacióba bélemedne. Ilyesmit szerinte csak a szocialistak volnának képesek (elfogadni. Briand beszédének németellenes rekriminécioit kritizálja Leon Blum /hopulaire 14./ és azokat ürügynek tekinti arra, hogy a leszerelés beláthatatlan időkre tolassák ki. Hinni akarja, hogy ^riand Idegroham hatása alatt mondotta el ezt a beszédet, és reméli, hogy a genfi tanácskozásé folyamán ismét felül feg kerekedni nála a jobb belátás. A genfi tanácskozásokról való b ;Z 'mólójában Juliién i.i. 15./ megemlíti, hogy Briand tanácskozásokat folytatott a kis-antant képviselőivel is é„ ezek teljesen a zonos felfogást vallottak Franciaországgá] • biztonsági és leszerelési kérdések procedúráját illetőleg. A Figaró-ban/14./ Ulysse arra az 'llá Jpontra helyezkedik, hogy a rajnai kiürítés még inkább gyöngítené s locarriol paktumnak amugyis illuzórius tét eleií. nek A lapok /14/ legtöbbje egy washingtoni jelentése szerint Borah szenátor a szenátus külügyi bizottságának elnöke annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szenátus fentartás nélkül fogja Ratifikálni a párisi paktumot. Ugyancsak washingtoni