Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-15 [1342]

aőpontokat és igy tisztázni a helyzetet, illetve lehetővé termi a kölcsönös megértést. Hangsúlyozza, hogy ő teljes jóakaratával * zen v*a, hogy a« egyes ország >kkal való viszony minél kedvezőbben aL»kuljon és ezt elsősorban kivánju Ausztria ós Itúlit között« Iíem tagadja, hogy a kisebbségi kérdés & két állam között meglehetős kényes pontot képez. Kifejtette abbeli fellogását is, hogy nagyon nehéz lesz különösen T,

JuropáUoi konszolidálni az általános békét, ha minden érdekelt álltja a legőszintébb jóakarattal közre nem működik i^- en irán} ban, A viszony J-.usztria és ítália között véleménye szerint a legjobb, de hozzáteszi, hogy a két kormány között « Már most csak az a kérdés, hogy ugyanezt lehetne-e elmondani a két ország közvélemény érői, különösen az olasz közvélemény r ól» Mindenesetre reméli, Ugy látja, hogy a genfi gyülekezetben az európai béke biztosítását illetőleg kétUéle áramlat van: az egyik ugy akarná konzerválni a, még mindig gyönge lúoon álló európai békén, hogy a kény ea kérd esőimről hallgatna, Igy íizeán elhallgatva egy es dolgokat, azt hiszik, hogy Európában minden ember mng van elégedve a hel^ zettoi* Á másik áramlat, ameJLynez ő saját magút is számítja, szénbe akar nézni a helyzet no tiézsé gél vei, rámutatni a. veszélyes pontokra, és igyekszik'ázokát ellminálni* Barnai kapcsolatsán minnjárt meg is monnj*, mit kívánt ő elérni ^zsel a lelszóltlósúvai,, Csak azt, hogy ha a dolog időszerű les*, vegyék diszkusszió alá az olyan veszélyes ós kényes kérd ós eket is, mint a fegyverkezés és a nemzetiségi klEeoDsógek helyzete. Az európai államok keretéin beiül élő nemzetleégi kiscebsé gek hely aelóve.^

f illetve azoknak megoszlásával foglalkozik terjedelmes vezércikkében a "Piccolo- /iöij és siet meg állapi tani, hogy egész '•íuropában cs«k húrom állam van, mm% ikről el lehet mondani, hog> az uralkodó elem abszolút többségével szemben a nemzetiségek aráiig száma Szinte je-