Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-15 [1342]

tattá meg a maga eszméit

t továbbra ia lelkes hive a német-francia közeledésnek, éppen csak, hogy a problémának -reális oldalait hangsúlyozta ki népszövetségi beszédével, ameljaket viszont mindenkinek jóvá kell hagynia, aki kívánja Németország és Franciaország megértését egymással. Kővé allé van meghatva Briand beszédétől a -o mániái szászok hivatalos lapja, maga az idézett Sieli.Dett.tach. Tagebl.amely vezércikkében odakonkludál, hogy az uj német kor«ány számára alapos csalódástnés kiábrándulást jelenthet ez a beszédg, miután egyenest loca-**no szellemesem Franciaország falé kezdett orientálódni,, Magyarország. Az erdélyi birtokperek ü

gyében Argetoianu ideiglenes külügymini 3 átérnek és földmivelésügyi miniszternek feltűnő kijelentéseiről tadósit az iállenzék /15-910/. Sinaiában történt, a Grand Hotel halljában, a Kellőgg-pakta* aláírásának előestéjem* hogy több diplomata éppen a magyar ős román koruányok közötti jegyzékváltásról beszélgetett,amikor közéjük toppant Argetoianu. Az egyik diplomata mindjárt ké-dóst intézett hozzá :• Hát valóban nem akar "Románia megegyezni Magyarországgal az optámaok kártalanítását illetően ?" Argetolam óvatosan válaszolt;

11 Aki a jegyzéket elolvasta* az láthatja, hogy Románia igenis egyezkedni akar Magyarországgal. Természetesen a lehetőség keretein belül. Magya-o-3zág azonbaa nem akar semmikép egyezkedni.« Az óvatos választ sietve félbeszakította az emiitett diplomata azzal, hogy

B

nem interjúról van szó, hanem csak ugy egymásközött beszélünk !• B-re aztán Argetoianu má- őszintén felelt s« Itt nincs is mit titkolni. Románia nagyon szeretné a megegyezést, de mint alkuvó fél, tenróazetesen a lehető legkedvezőbb feltételek mellett. Tény az, hogy magyar részről kaptunk olyan szóbeli ajánlatot, mely szerint Magyarosság hajlandó lecsökkenteni az optánsoknak járó kártérítési összeget. Csakhogy a maltban annyit hangoztatták minálunk azt a bizonyos elengedhetetlen állapotot^miszerint Románia csak