Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-13 [1342]

A socialdemokrata Vorwarts /11-429/ szerencsétlen b eszédnek m ondja brlandnak Millerrel való polémiáját. A la p genfi V.Juh-leve­le zője többek között a következőket irja: Nem kell szépítgetni azt az első benyomást, amelyet Briand beszéde a német-francia megegyezés őszinte Harcosainál keltett: Csalódás, sőt levertség. Másoknál,akik nem kivanják a német-francia közeledést, leplezetlen-káröröm mutat­kozott,. .Azonban még a gyorsírói feljegyzéseknek néhány órával ké ­3Őbben való nyugodt elolvasásánál is változatlan sarad az Ítélet:"z a beszéd visszaesé st jelent nemcsak i»émotország és Franciaors z ág ,ha­n em egész Európa külpolitikájá ba n is. Jsak egy plauzibilis indokolá­sa van e beszédnek; a francia külügyminister találva érezte magát a német birodalmi kancellár beszéde által, különösen mélyen sértett^ Őt a"nemzetközi politikai kettős arcáról " szóló fordulat am-lyet briand magára vonatkoztatott. Bizonyára jogosulatlanul, mert ha va­laki létezik, aki Németországon minden csalódás dacára bizalomra ta- • iái, ugy ő volt az. Még ha Briand beszédét csak későbbi magyaráza­tainak megvilágításában Ítéljük is meg, és ha tekintetbe vesszük, hogy a leszerelési konferencia mielőbbi egybehivása mellett nyilat­kozott, ugy éppen beszédjének ez a része a pesszimizmus érzését hagy­ja meg: mert ugy, ahogyan ő állította fel a leszerelési problémát, 4 a továbbiakig kilátástalannak létszik az ő megoldása. Meghiúsulás fenyegeti a potenciális hadierő problémáját - teljesen felte hintve a Sov Jet Oroszországról szóló kijelentésekről, amelyek a kérdést csak komplikálják. Nem kevésbbé csalódás-keltőek voltak a kisebbsé­gi kérdésről hallatott fordulatai. Nem csoda, ha Scialoja volt az első, aki helyéről felugrott, hogy Briandnak gratuláljon. v; :zért a kézszoritásért a béke és a népek kibékülésének barátja! • pillanatban nem irigyelték őt, aki a népszövetség Iránti bizalmat prédikálta, és e kijelentéssel megingatta a német-francia megegyezési eszmébe "aló Dizalmat. :zt a £iz^m£^iuiiiéJ^^ usillapito sza­vak nem elegendőek. Csak igazi tettek tehetik ujbóí jóvá a kárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom