Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-13 [1342]
így volt es aztán akkor la amikor a Népszövetség a kisebbségi osztály vezetésére egy kisebbségi szakember helyett holmi spanyolt hívott meg, És igy volt ez most B^iand eseté oen is, me^t Briand csak azt látjaiaMt a vele szoros szövetségben álló hatalmak képviselői vele megláttatni igyekoznek. AZ egészben mégis van valami vigasztaló is- Mert ha negatívum fonaájában ia» de a kisebbségi kérdés* amely eddig csak a Salle Centrale közönségét érdekelte, bevonult a deformációs Terem falai közé is ős he« lyet kőlr a megoldásba váró problémák közötte Itt említhető meg, hogy Ossuski cseh delegátusnak kisebbségellenes népszövetségi beszédét ismertetik a Keleti Wjság /13-207/ ós tírdé~ lyi Hirlap /L3-3064/. A romániai kisebbségi kérdés rendezését Ígérte be Stellán Po*. pesou igazságtigyminiszter a félhivatalos Viitorulban a B-aasói Lapok/L*"208/ azerintji' udkoria jónak látta hangoztatni^ hogy a kisebbségek Romániában szabadon fejlődhetnek minden irányban., minek bizonyítéka a segesvári magyar dalosünnepóly alkalmából megnyilvánuló román türelmesség isj mert hiszen a magyar uralom alatt hasonló megnyilatkozásból szó sem lehetett, A Brassói Lapok rögtön alaposan meghazudtolja az igaz ságügy mi nisi ter utóbbi kijelentését a Mindössze egy fél óvró"l J( 1919 végéről és 1911 elejéről egész sorozatát sorolja fel annaky hogy a Román Irodalmi és Közmivelődési Ugyesület , majdmeg az Astra Nagyszebenben^ Deésen ós Aradon sorozatosan milyen nagyszabású gyűléseket rendezhetett meg a az ara- ] di gyűlésen például Goga Oktáv a legnyiltabban mint a románok legnagyobb •ellenségéről* szónokolt az államhatalmát gyakorló magyar uralomról,sőt j a vendégként szereplő Pavelascu constantzai ügyész nyiltan hangoztatta aLnt célt, az összes románok "egye3itését*. Vájjon - ké-di a B-assói l aőok - beazélt-e csak megközelítőleg is ilyen hangnemben Kolozsvárott va- i laki a magyarok közül ?
