Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-11 [1342]

a fénálló szerződések által bízatott a népszövetségre, fontos feladatnak tartja. A népszövetség annál örömösebben foglalkozhatik vele, mert teljes összhangban van a béke feritartására irányuló általános céljaival. A gazdasáfel munkálatok terén örvendetes nála - ' i e" ;t állapitott meg a kancellár. Kaja kijelentette, hogy a birodalmi kormány a jövőben is arra fog törekedni, hogy a béke sselle- j mében működjön közre a népszövetségben, A répn^rivpt

s.pg nimrien tevékenységiek jaz alapja a bizalom

.. A népszövetség olyan szervezel, amelyben az egyes országok kormányai szóhoz jutnak.. A külvilági ember aggálylyal követi a tárgyalásokat, hogyan legyenek a széles tömegek bizalommal a népszövetség iránt, na nem bízhatnak a bizonytalan szellemben kötött békepaktumokban, ha az olvasó odakünn a világban azt látja, hogy máig aem sikerült a világháború kárait eltávolítani, akkor nem csodálatos, ha végül oda jut, hogy a nemzetközi politika kettős arcát állapítsa meg. Lehetetlen a polltikőban egyidőben mind a két uton járni.. A kormányoknak el kell határozniuk magukat, hogy a két ut egyike mellett döntsenek és akkor neía lehet kétséges, hogy melyik útra kell esni a választásnak, ha azt akarjuk, hogy az emberiség és annak kultúrája szerencsésen haladjon. Ez nem üres ideológia, ez reálpolltika a szó legjobb értelmében* A kancellár beszédéről a DAZ* /9-42

1/genfl dr.F.Kv-jelzésű külön tudositója azt irja, hogy Müller kitűnő és világos- beszédet mondott. Talán helyénvaló lett volna még mélyebb elméleti behatolást mutatni a problémákba, ami nem ártott volttá a határnak. Némely formulázás a szónoknak gyalírán metsző éles hangsúlyozásában talán még túlságosan nem diplomatikusnak hangzott. Azonban "lagymatag pacifiste beszéde" nem tartott és meg kell ö Hogy nem párt-ember,hanem Németország képviselője beszél, Ma kérdés, vájjon saját; pártjában tetszeni fog-e mindenütt a beszéd. Nagyjában jo vol„ a teljesítménye a német képviselőnek. i\ franciák és táboruk nem éppen kelleme-