Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-11 [1342]
bármilyen természetű pozitív eredményre. Majdnem 3 év óta mindig és mindig összeül az előkészítő leszerelési bizottság. Nem sikerült a bizottságra bízott munkához komolyan hozzáfogni, sőt azokat elintézni* A szövetségi közgyűlésnek nem szabad megelégednie csupán remé nyéknek megállapításával. Legsürgősebb feladatának tartom azokat a ha tározatoknak a meghozatalát, amelyek alkalmasak arra, hogy Ilyen remények teliésüllenek . Utal arra, hogy az előtte szóló egyik szónok azt mondotta, hogy a l eszerelési problémána k sok tekintetben túlzott jelentőséget tulajdonítanak és reméli, hogy ez az.álláspont nem keremint kedik felül a népszövetségben. Mindenesetre még Németország képviselője jogosultnak és kötelezettnek tartja magát, hogy ugyanazzal a nyíltsággal szálljon szembe az ilyen felfogással. A leszerelésről e ka ncellár a következőket mo ndotta: Kézenfekvő dolog, hogy egy olyan ország, mint Németország, amelyet teljesen lefegyvereztek különösen erősen érzi a leszerelési viták eddigi balsikerét. Az én népem rendkívüli teljesítményt végzett teljes lefegyverzése által. Azt lát ja,hogy ennek űacáia, toagy a legcsekélyebb okból mégis a külföld bizonyos hangjai által a legsúlyosabb gyanúsításokkal és szemrehányásokkal hal^ mozzák el és lehetőleg a világbéke ellenségének állítják oda. £3 egy- | idejüleg meg kell állapítanom,hogy más országok akadálytalanul fnly- J t atják katonai hatalmi eszközeik kiépítését , anélkül, hogy emellett kritikával találkoznának. Németország lefegyverzésének nem szabad továbbra ugy itt állania egyedüli aktusként, amely a világháború béké- 1 jét a kézitusákban látja- Végre el kell jutni a szerződésszerű Ígéret teljesítéséhez, hogy Németország lef egyv erzésébe az á lta lános l esze- j r elés következzen. Végre keresztül kell vinni az alapszabályok ama cikkelyének, amelyben ez az igéret a népszövetség egyik alapelvévé tétetett. Hogy emellett a fegyverkezés leszállításáról vagy egyszerűen leszerelésről akar-e az ember beszélni, ez azt hiszem, nem tesz kü lömbséget magában az ügyben, amelynél mindenki pontosan tudja,hogy
