Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-11 [1342]
tettek Müllernek Németország bókeakaratáról tett kijelentései,de azért kissé túlságosan magasztalta a német készséget mellyel a leszerelést végrehajtotta,mert emlékezetes,mennyiszer ellenállott Németország a leszerelésnek.Ami végül azt a részét illeti Müller beszédének,melyben azon panaszkodik, hogy a hatalmak nem biznak annyira a nemzetközi erőfeszítésekben mint Németország bizik 5 s hogy nem lehet egyszerre kétféle politikát folytatni,hanem a kormányoknak választani kell a követendő irányra nézve, pikáns dolog—mondja a Temps, hogy ezt a megállapítást az a szocialista kancellár te3zi,aki a német demokrácia ellenzése daeára rendelte el egy nagy páncélos cirkáló építését.. Müller besz jfliJL kommentálva a Petit Párisién 9^szivesen regisztrálja a németség békeszeretetét s a leszerelést sürgető sshangoztató kiielentóseket de sokallja viszont azt a dicshimnuszt,melyet j'üller a Németország által eddig tett leszerelési intózkedésekxttxaw fölött zengett, A nemzetközi bizalom megszilárditás a legfontosabb, s ezt a bizalmat vannak hivatva mélyíteni a mostani genfi megbeszélések a ra;j« nai kiürítésről Az erre irányú ló tárgyalások azonban csat az esetDen mduinatnai meg, ha a német kormány konkrét javaslatot tesz a szövetségese)! nek,. A Matin 9 c-ben Sauerwein megállapítja,hogy Müller beszéde végén közvetve ugyan,de felvetette a népszövetség előtt a rajnai kérdést „xsakxxgx á szövetséges országok lakosságit nem olyan könnyű leszerlós dolog meggyőzni a kxixifcá* indokolt voltáról,mint a német népet,mert a valóság az,hogy Németország ma is óriási katonai erőt képvisel et leszerelés csak fokról-fokra haladva valósulhat meg,Egész máskép áll a rajnai ki rités ügye.itt arról van szó.hogy a szövetségesek lemondjanak egy ideiglenes jogról s hogy elősegitsék a németség teljes megnyerését a béta eszméjének;Remélhetőleg a hatalmak tisztázzák a kiürités feltételeit,, de viszont az első lépést Németországnak kell tennie, s Müller kancellár, nak elő kell állnia azokkal a javaslatokkal,amelyeket Thoiry óta hiába várunk,- Az 13cho 9„ben Pertinax megérti,ha Müllernek nem tetszik az, hogy a szövetségesek ajánlatot kérnek tőle.s hogy a kiüritésről ingyen nem lehet szó,A helyzet Thoiry óta nagyot válfczott,akkor csábitónak látjzott a német jóvátétel egy töredékének mobilizálása,mert a franci-
