Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-07 [1342]
további kérdésekre szorítkoztak, aminek tkLán az az oka, hogy Cooli^ge távol volt 'Washingtonból. T>9 ha raéfc Ooolidge a maga személy ére n ézve elfogadná ezt az egyezményt, mint jövő tárgy alási alapot, ő nagyon jól tudja, hogy•a kérdésbe még a szenátusnak is beleszólása van és az pe9ig oemmi körülmények között sem egyezne be valamibe, aüí nem jelent amerikai "győzelmet*. Általában ugy romolják, hogy Coolidge elnök I nem ÍOP; sietni a kérdés napirendre hozásával, hanem be fogja várni a novemberi választást, mert előbb azt akarja megtudni, hogy utódja a köztársaságiak, vagy a demokraták közül fog-e kikerülni. Hómé tors zá> és a szovjet j L Daily -elegraph /5/ diplomáciai tudósítója,hivatkozva a lap párisi tudósitójának jelentéséről, a Stresemann,Poincare beszélgetést illetőleg /LrSzept í .ó a-i angol szeci~ lót/ rámutat, hogy már mult tavasszal mindent elkövetett Moszkva, hogy kereskedelme részére kölcsönöket és hitelt szerezzen német bankoktól és cégektől, azonban akkor Stresemann kijelentette, hogy ily dolgokról . , ' nem lehet szó aájoc^xárkxsjia^Biixi a cseka által a Donec vidéken elfogott német mérnökök auntaim-sasa miatt, Most azonban három nap ja az a hir jött, hogy iíémetország és a szovjet között e csúnya incidenst illetőleg még e ( hónapon b"Iül ujabb tárgyalások lesznek megindítva, melleket egyrészt litvüoff Brockdorff Ratóau gróf fog vezetni ^z a hir világosan mutat ja> ho ( «y mindkét fél állásfoglalásában bizonyos változás állt be, A német üzletemberek dacara, hogy nem biznak a szovjet becsületében, mégis ugy néznek Oroszországra, mint Németország jövő piacára, olyan piacra, melyet senkinek sem szabad átengedni, s amelyért érdemes áldozatokat is hozni, iiég mindehhez hozzájárul, hogy Kémetországot igazán szükségtelenül, de erősen ny ugtaianitotta az angol-francia tengeri egyezmény francia interpretálása, valamint az angol-francia diplomáciai együttműködés a balti tengeren és a Balkánon •
