Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-01 [1342]
szlovákok, akik ma még egészen kis töredékét képezik csak a szlovenozkői zsidóságnak «* irja a lap - egy őwei ezelőtt kezdtek szervezkedni a tótok legnagyobb meglepetésére, akik éppen azért, mivel azelőtt is a zsidók voltak a magyar államgondolat és a magyarosítás eszméjének eléggé hangos zászlóhordozói, meglehetős DÍZálmatlansággal fogadták ezt a mozgalmat« A második csoport a zsidó-magyarok és zsidó-németek hatalmas tábora, amely »aig~flem tudott még szabadulni a magyar,illetőleg a nőmet hatások alól Azonban ma már nem minden zsidó érez magyarul vagy németül, aki magyarul vagy németül beszél a A harmadik és legnagyobb tábor a nemzeti zsidók t ábora, akik nagyrészben szintén ma/jyarul és németül beszélnek, azonban zsidó nemzeti alapon állva tel.ies loya~ Utas sal viseltetnek a csehszlovák kö zt ársaság iránt ós arra töreked*nek, hogy a tótság és a zsidóság békés együttélésének és jóviszonyának j minél kedvezőbb feltételeket szerezzenek T?z a gondolat jellemezte dr» Jfunk Sámuel pozsonyi főrabbi legutóbbi beszédét is, melyet a múlt szombaton mondott a zsinagógában a tót nemzeti ünnepek alkalmával. A beszéd éle főként dr Hevesi Simon bu dapesti főr abbi e jlc n irány olt, akivel ellentétben ü'unk hangaulyozta hogy a zsidóságnak seumil^ en irányban nem szabad asszimilálódnia, hanem meg kell maradnia zsidónak, békésen kell együttélnie a tótokkal ős munkájával elősegítenie a mai ga ős a közös haza javát e Dr, ü'unk arra a kérdésre, hogy miért nem osztja Hevesi kollegájának az asszimilációra vonatkozó feli'ogását, azt a vár* laszt adta, hogy az asszimilálódás ellen a zsidósúg legelemibb érdekei szólnake a gondolat még akkor született meg benne, &mikor mint serdülő ifjú Hagy becskereken nevelkedett, ahol a szerb pravoszláv pópák hirdették akkoriban, hogy a zsidóság szempontjából csak kárt hozhat az elmagyarosodás, de a szerb táborba sem kivántík a zsidókat, hanem azt a tanácsot adták, hogy a zsidók igyekezzenek megmaradni zsidóknak
