Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-06 [1342]
A magyar kisebbs é g kulturális panasz ai__ I címmel a Áramár-Iváaka-íéle tót üárodny kenuik / ö^MOa/ kapcsolatban & kisiebDsógek genri kongresszusával írja, Hogy a budapesti sajtónak beengedésétől üzlovenszkóba, leginkábo féltek a szlovenszkói magyar lapok kiadói és érdekesnek tartju a cikkíró, hogy a sziov«uszkói ma» gy arok semmiféle lépést nem tettek a tilalom megszűntetése érdekében és hogy a csehszlovák magyar lapok s«m irnak ezen tilalomról mint Kérelemről a A cikkíró elismeri, hogy az il^en kulturális fal n«-i való a XX, századDa, amikor lassan a rádióval lehet porolni az újságokat^ Azonban a tilalmat a magyar irredenta propagandának a *Henl neja? ao? n*k há!"»/kell tulajdonítani: Hárommillió német él Csehszlovákiában, a magyarok száma talán csak félmillió és sem a berlini, sem a bécsi < najtóban nyomg. sincs irredenta propagandómúz• !911g»b«* a budapesti lapok minden nap kbetilnek cikkeket, amelyekben nemcsak a szlovenszkói magyarok, de az egész Zzloveaszkó után áhitóznak« T)n a magyar panaszokat vissza lehet utasítani a magyar gyakorlatra való utalással is* A YGssiache Zeitung két három cikkében bírálatot mondott a Horthy rezsimről és a Tossische Zeitungot az összes budapesti lapok kérésére kitiltották* Ha a ''unnántuli magyarok felhagynak az irredenta támogatásával, a iacgtilalmat - a cikkíró szerint «• egész biztosan megszüntetik. gpra eges kisebbeégi ^érelmék JL genfi konferencián címmel a kassai Napló szeptember 5 s-i számában cikket irt, amelyben ZLahbart Tlrnő beszédével foglalkozott» A kassai rendőrség a lapot e cikk miatt elkoboztatta. /Kassai Iíapló 6-ÜÜ4/ A tartomány.! választóffoMtfl foglalkozva a Szlovák /4-199/ írja többek között, hogy alig két hónap múlva az urnákhoz lép a válasatóközönség, Kiemeli, hogy a tót uép*-
