Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-05 [1342]
újból kifejti azt h nézetét, hogy az optánsper túls ágosan n a& helyet foglal el a magyar külpolitikában* Szive tiólj óból kívánja ugyan a magyar álláspánt győzelmét, de nem tartja az optánskérdéat olyan nagy horderejű kérdésnek, hog; érette érdemes volna minden rendelkezésünkre álló puskaport kiadni és kilépni a Népszövetségből. Ha a békerevizió érdekében kockáztatunk meg mindent - irja Ludvig, az helyénvan, mert u békerevizió a nemzet egyetemes ős l< J gnagyobb érdeke, "^zen « kérdésen állunk, vi-gy dicsőségesen elbukunk. Magyarország léte és jövője nem az optánskérdésen múlik, hanem azon, hogy dűlőre hozzuk a békereviziót. Ha megnyerjük a rev íziót, megt i — ii—m»ii iiiiwi'nm irii—i •iwm min -i« •••••• • ' ' ~**" """" ————————^"^w nyertük az optánspert is. "aktikai szempontból sem szabad az optánskérdést Ü rrviaiüké.r'"'ér> jelentősége fölé helyeznünk, ludfc'ig nem osztja azon hivatalos magyar nézetet, hogy a revizió kérdésének a Népszövetség elé terjesztésére még nea érkezett el az idő. Mi történhetnék legrosszabb esetben, hogyha ezt megtennénk? Salán leszavaznának és olyan helyzet alakulna ki, hogy mi jónak látjuk kilépni a népszövetségből. 7)e nem ezzel fenyegetődzünk-e mi most is? Ha az optánoké rdé a Liftben k ilépnénk Népszövetségből - irja Lttd** wig, annak erre a szövetségre semmi különösebb hatása nem lesz. iia a revízió kapcsán talán ki kellene lépnünk, ennek kétségtelenül nagy hatása lenne a népszövetségre is. a békerevizió kérdése egy kardinális tétele a mai békeheiyzetnek. ''zért a kérdésért érdemen a harcot felvenni akár a Népszövetség szuverén tekintélyével is. Kzért érdemes kormot, országgyűlést feloszlatni, mindent megtenni amit a tisztesség határain b^lül tehetünk. Az Am,Népszava /2Ű/ vezércikkben foglalkozik a három raagyaj szakmunkás esetével, akik kubai embercsempészek révén jutottak az egyesült államokba és itt, a bevándorlási hatóságok kezére kerülvén, a deportálás végrehajtása előtt állnak. A Népszava ezzel kap-
