Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-05 [1342]

8 fegyveres bókot ős követi a franci* külpolitika legfőbb colját az 1919o-i békeszerződések által megeteremtett európai status-^uo állandósítását. KgyedüX Anglia könny ebuitett valamit ezen a szisztémán, amely ridegségével megfojtassa! fenyegetett v Anglia a háború utáni" Európában jótékony szerepet játszott, n

acára hogy nem voltak közvetlen materiális érdekei a Hópszövetságbea, ó volt a népszövetség ereje ős ő általa volt lehetséges a Daweu-terveEet, mely a bőkeszereződés lehetetlen jóvátételeit szabályozta és a locarnói egyezség is lőleg knglia müve. Loearnónál a régi Antant-Cordiale Franciaország között, vagy is és Anglia/ a katonai és tengeri szövetség végétért. Anglia feladta tradicionális hagyományos kontinentális politikáját és anélkül,hogy szövetségeseket keresett volna, nem szigetelte el magát Európától., ^zután knglia európai kontaktusát nem Paris vagy Berlin, hanem Genf által akarta fenntartani. Azonban az utolsó hónapokban feladta ezt ;-.-z irányzatot, amint ezt külső jelekből is látni lehet, Tengeri egyezményt kötött Fanciaországgal, molyszerint Franciaországnak any~ nyi kis gyorscirkáló és kis tengeralattjárót lehet építenie, aiaeuy..nyit éppen csak óhajt, igaz, hogy bizonyos kategóriába tartozó na jók száma limitálva leáss, azonban az egyezmény veleje mégis csak az 'lesz, hogy a francia és britflották ki fogják egymást egészíteni, vagyis hogy a brit flotta oly .hajókkal fog rendelkezni, mint amilyeneket Franciaország nélkülöz, viszont a francia flotta fogja pótolni a brit-flotta hiányait4 igaz, hogy/ jövő együttműködésről nincs az egyezményben szó* Kőmet ország le van fegj vérezve, azonban, a két flottának egymást kiegészitő jellege és a két ország földrajzi közelsége sok mindent sejtet,* Tehát győzött a francia külpolitika ős az iredméay ÓZ, hogy Franciaország szabadkezet nyert r

"uró pában, mig ellenben Anglia aktív politikájáról egy passzív kontinentális politika• lett kárhoztatva, Ezek a tény ek már láthatói io* Franciaország nem