Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-01 [1342]

kitűnik, hogy az utóbbi a mii szanálási kölcsönünkhöz csak ugy volt hajlaadó hozzájárulni, ha elengedjük nekik az orsz^; kirablásával okozott károkat. Más feltételt Románia nem szabott. Tiszta falzum tehá. hogy Roradnia a birtokfcerbeli követeléseket akkor csak szóbahozta volna is. - Az összes reggeli lapok közlik hogyApponyi Albert gróf az Antoniade-fóle komriinikóvel kapcsolatba levelet" intézett a Népszövetség főtitkárjához s ebben a levélben Apponyi Albert egóf is azt mondja, hogy bár nem kivan részletes vitába bocsátkozni azokkal az állitásokkal* amelyek Antóniádé levelében fo^laltatna, de már most is jelzi, hogy a levél olysn ténybeli és megítélésben tévedéseket tartalmaz, amelyekre rész] etesen rámutat majd a Tanács előtt, kiemelve mindazokat a következtetésiét, amelyek ezekből a tévedésekből folynak, A magyar közvélemóny tehát mo öt feszült várakozásai néz a román mesterkedés dacára is a Népszövetségi Tanács szombati határozata elé ós amint a "Pester Lloyd"* a "Budapesti Hirlap", az "Ujsífe" vezércikke ránutat most msgáról a Népszövetség ós a d önt 6b i ró sági elv létalapjáról döntenek. A Tanácsiak teljesitenie kell Jcöt élességét, napirendre kell tűznie az ügy ujabb tárgyalását, senmi ok a Románia által forszirozott ujabb halasztásra. Elég volt a hazavonából

;

, a döntőbirósági gondolat mego^bstruálásából, végre szóhoz kell jutnia az igazságnak «mit a nemzetközi egyezményt alkotó békeszenődés világos parancsa diktál* Hasonló hangnem irnak az "Az Est"-lapok is. A "Pesti Napló" pl. hangsúlyozza, hogy a magyar közvélemény nem tudja elképzelni,hogy a Népszövetség Tanácsa felüljön a romín taktikázásnak. Annak ell énére sem tehető ez fel, hogy Románia fenyegetően lépett fel ebben a kommünikének nevezett közleményében, - Az összea magyar lapok közlik a genfi jelaitóst, amely szerint De Monzie szenátor a "Journal de Génévé" hasábjain megjelent vezércikkében a kis

#

ebbségd< problémájával