Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-27 [1341]

len módja van, a békerevizió, A Népszava vezércikkében találóan jellemzi a párisi békeparádé, rámutat, hogy a mikor szerződésben Ítélik el a háborút, ugyanakkor zavartalanul készülnek az ujabb háborúra, az egészet afféle kapitalista békoheccnek mondja, amelyben a világ békéje szempontjából szemernyi érték vagy biztató re-' mény sincs. Kellog június közepén küldte el Washingtonból a jegyzékét 14 államnak és július közepére valamennyi ne küldte a vála- \ szát. Székben a válaszokban nem az a legfontosabb, hogy elfogadják a Kellog pactumot, hanem a fentartások a lényegesek és a dön- j tőek, amelyeknek hangsúlyozásával a vezető hatalmak az aláírásra ^ hajlandók. A francia kormány például azzal a fentartással él,hogy l minden állas önmaga itél, a fölött mikor van joga önvédelemmel élni, Anglia viszont kijelenti, hogy azokon a területeken, amelyeken különleges érdekeik vannak, "természetesen" fentafftja magának • a cselekvés szabadságát. <:z a két vastag hajszál a Kellog féle pacifista a levesben. Ami mindennél jobban jellemzi, a párisi parádét. Akadnak azonban egyéb tények és jelenségek is, aeelyet meddőségét bizonyítják, ilyen pl. a francia angol megegyezést amelynek értelme, hogy az angol hadiflotta védelmezi Franciaországot ds, és a nagy francia szárazföldi hadsereg mint védő és támadó lnstumentum rendelkezésére áll Angliának is. Végeredményében a Népszava cikke oda konkludál, hogy leszerelés nélkül a béke biztosításáról beszélni sem lehet. A szerb-horvát k

rizls ügyéhen a Nemzeti Ujsgg Pesti Hirlap Budapesti Hírlap Pester L

loyd közlfc a belgrádi táviratot, hogy a jugoszláv ministertanács vasárnap délelőtt dönt a horvát képviselők vád alá helyezéséről és előreláthatóan nem alkalmazza az egész horvát paraszt párttal szemben az államvédelmi törvényt, ha-