Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-24 [1341]

hogy a trianoni szerződés 250 cikke folytán Romániára háramló fizetési kötelezettségek a magyar Jóvátiteli kérdéssel hozassanak javaslatba. De ez az eljárás csak arra volna alkalmas, hogy elvonja a kérdést a saját területéről és oly idegen természetű területre vigye át,melyen egyáltalán nem de legkevésbé igazságos módon volna megfejthető. Miután a román-magyar Vegyes Döntőbiróság magas nemzetközi fóruma a román nemzeti birónak kormánya által történt visszahívása folytán az igaza ságszolgáltatásban megakadályoztatott* a m.kir.kormány jóakaratának és Wtólóiwéöységének ;gész rendkivüli tanújelét adta, midőn késznek nyilatkozott a biróságon kivüli megoldás megkísérlésére.gzzel azonban még nem volt mondva az, hogy egyszersmind az ügynek eredeti alapjaitól való elvonásához és ahhoz nem tartozó idegen területekre való átvonásához is boi j i prulni is hajlandó volna, A m.kir.kormány loyalisan jár el, amiden a -< iuin kormányhoz intézett jegyzékében előre elháritotta annak lenebSeégét, hogy 250. cikkben alapuló probléma a jóvátétel kérdésével hozassék kapcsolatba, A magyar kormány jegyzéke erre vonatko zólag ugyanis a következeket tartalmazza^ Ami pedig Romániát a békeszerződés 250.cikkéből folyóan a magyar állampolgárok javára terelő kötelezettségeknek a magyar jóvátétel terhére való kielégítését illeti, a m.kir.kormány semmi körülmények között nem egyezhetik bele abba,hogy e fizetési kötelezettségek között - a trianoni békeszerződés több intézkedésével ellentétben - kapcsolat létesitessók. A Népszövetség tanácsának ajánlásai is óvakodtak ezen két külömbező ügyet egymással kapcsolatba hozni. " A m. kir. kormány késznek nyilatkozott ugyan az ügy megfejtésót biróságon kivül gyakorlati alapokon keresni; anélkül azonban természetesen , hogy a békeszerződés és magának a kérdésnek béke-