Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-03 [1341]

A horvát és román ellenparlamentek tanulságai élénken foglalkoztatják a magyar sajtót, a Pester I»loyd, 6 órai Újság, Budapesti Hirlap, Nemzeti Újság vezető helyen mutat rá, hogy ime most láthatja egész Európa, hogy a közópeurópal faji bonyodalmak megoldása hogyan sikerült Trianonban. A JJejaz«JbJLJUA4g rámutat, hogy bár a két kisantant parlamenti krizise között nincs semmi összefüggés, de mert egyldőben jelentkezett figyeimetkeltő tünete, hogy a Duna medencében melyik állam az, ahol stabil, a kormányzat és nem kell tartani a belső felfordulástól Hogy mi lesz ezekből a krónikussá vált politikai krizisekből, amelyek belügyi természetűek ugyan* igy a külföldnek abba kevés beleszólása lehet, nem tudjuk, de ami most történik könnyen kihatással lehet az illető államok nemzetközi helyzetére* Ami Romániát illeti nem alaptalan a vélemény, hogj ott tulajdonképen csak pártpolitikai tülekedés folyik, Mániu pareszt-. pártjának ellenparlamentesdiót talán méjjbenne résztvevSk sem veszik tilságosan komolyan, a külföld pedig ugyvóli, hogy Románia ;Jdcor is a hatalmi visszaélések a korrupció ős a politikai erkölcstelenségek klasszikus hazája marad, ha Maniuék ülnek Bratianuék helyére. A horvátok kivonulása a akutotinából a zágrábi tanácskozékon hozott határozata azt mutatja, hogy az ellentót a szerbek és horvátok között torrpontra jutotté, R pillanatban még nem fenyegeti közvetlen veszedelem a jugoszláv egységet; a horvátok csupán a szerb hegemónia ellen tiltakoznak és egyenjogúságot követelnek az állami egység keretében, de amikor azt hangoztatják, hogy Horvátország nem mondott le történelmi, állami *a területi és politikai egyéniségéről; ebből a deklarációból azt lehet következtetni, hogy a vidovriár-i alkotmány revízióján tul egyéb aspirációk is élnek a horvátok lelirótoen