Lapszemle, 1928. augusztus
1928-08-22 [1341]
m fordultak* innen Sáry városi tanácsoshoz utasították őket, aki azonban kijelentette, hogy igenis a tanács nem engedi ueg, hogy a főutcákon belgrádi lapokat árusítsanak, fgyanez a lap hosszabb cikkben fejtegeti hogy a horvátok Belgáddal szemben imponálni akadnak üu^opának, külön külföldi sajtószolgálatot létesítettek. Horvátország elszakadását igy az állam megrázkódtatását csak az akadályozza meg* ha Pribicsevics elkülöníti magát szövetségeseitől, Félő, hogy a szervezett ellenállást és az egyre növekvő gyűlölet a külföld előtt diszkreditálja az országot* Mxndennek közvetlen oka fládica halála, iiert ő igazán hive volt az allata egységének.- A Pravda A 8 /? a kulügyministerium felhívataloaa t beszámolót hoz zágrábi munkatársától, iáz elmondja, hogy aiaikor ő a kávóházban egy Pravdát megvásárolt, egy volt báni tanácsos jelenleg ismert zág-nlbi ügyvéd hozzá.^nt s azt mondta: „látom hogy Ön kultu--ambe v és ezért csodálkozom,, hogyan élhet Ön Belgrádban a vadak között." Ha egy ilyen állású és műveltségű ember igy nyilatkozik Belgrádból ós a szerbekből, hogyan gondolkozhatnak a panasztrétegek?- fejezi be cikkét a Pravda.- Pénteken különben Zágrábba érkezett Wendel Hermán német ujságiró a szerb propaganda ismert zsoldosa. Érintkezésbe akart lépni a paraszt demokrata koalició vezéreivel, de telefonon elutasították azzal hogy olyan újságíróval nem állnak szóba, akit Belgrád pénzel. /Hirlap 19./ Külpolitika, aumenkovica helyettea külügyminister a belgrádi olasz ügyvivővé! közölte, hogy a szebenikoi és spalatoi hatóaágok teljesen ellenkezően ismertetik a z olasz-ellenes tüntetések lefolyását, taint az olasz jegyzéket, üzirt a kormány nem teljesítheti az olaaz kormány kívánságait,haa nem előbb vizsgálatot indit,annak eredménye alapján adja iOüg a választ. /B.U.21./ /Lásd Pribicsevics nyilatkozatainak külpolitikai részét/
