Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-22 [1341]

őszinték s ismerjük be ~ irja a lap •* hogy oroszlánrészben magunk yagyunk ennek az okai,, ííem értütt még el a vilúgnivót éa a kellettnél hosszabbra nyújtózkodtunk, elsősorban nem tudunk viselkedni a külföldön, Aztán ha a saját embereinkről van s

zó mindent na

gyitünk ós túlozzunk, világnagy súgókról beszélünk és a világ alig tud ±ó~ lünk valamit, sőt esetleg semmit* Reformálunk, mintha mindent mi tudnánk a legjobban, s ráadásul meg van bennünk az a szerénytelen*ség, hogy érveinket rá akarjuk erőszako

lni a külföldfr

e^ Szóval nem nőttünk ki a provinciálifenus/^3 a nagyzdsból, Kern szabad elfelednünk - folytatja Srámek minister lapja - hogy "Európa sohasem gondolkozott a azlávokről valami elismerőleg: Amikor Vilmos császár 1923,«ban azt mondta, hogy "a szlávok nem kormányzásra, hangig szol gaságra születtek**, az angolok, olaszok . stb. 1 vélemén} ét is tolmácsoltae A bol3eviki forradalom, mely a leghatalmasabb szláv államot döntötte meg csak megerősítette ezt a véleményt

t A németek eredendő ellenségei a szlávoknak, az angolok ugyancsak nem szeretik, az olaszok meg gyűlölik őket

a Franciaország rokonszenve többé-kevésbbé önző.természetüa A szlávok maguk különösen nem tűrhetik el egymáste Légióink, főleg a szibériai légiók ás diplomáciánk akcióba lépése egyszerre a nagyhatalmak kedvencévé tett bennünket, „Fölfedeztek", mint magas erkölcsi kvalitásokkal biró nemzetet, mely kivételkép a szlávok között uralomra is képes

e De ez csal: rö vid ideig tartotté A cikkíró itt ismerteti a szibériai delegáció és a földreform radikalizmusát, mely szerinte főoká volt a külföld kiábrándulásának s ezzel a szavakkal fejezi be cikkét- Rövidesen elvesztjük külföldi izBünket s ha nemzeti magatartásunkon nem változtatunk, majd nehezen szerezhetjük vissza/Prágai Magyar Hírlap 21-189/,