Lapszemle, 1928. augusztus
1928-08-21 [1341]
sen Parisban hűvös fogadtatásra talált, amit a debats csak hel$eselni tudó T>e mivel a kiürités kardésát Stresemann előbb-utóbb mégis napirendre fogja tűzni, a J dig pedig az európai közvéleményt & maga javára hfcngolja, a^zúlogok értéke is hétről hétre csökken, Franciaország politikája nem maradhat tovább a mostani psszivitásban^ ha nem akarja, hogy tétlensége tehetetlenségnek lásaékc Franciaországnak, irja a Pebat3, minden oka megvan arra, hogy szóljon és cselekedjen. Rámatat, hogy Németország mindent elkövet, hogy fokozatosan aláássa az aj üurópa fundemanturnát, és ebben a nemzetközi szocializmus támogatására számithat„ üyiltan hirdeti Anschluss terveit« /Radbruch beszéde/ valamint azt is, hogy a kiürítésért nem hajlandó kompenzációt adni. Tekintve, hogy az i'iő Stresemannalc dolgozik, a Pebats nem csodálná, ha a kiürités kérdésének napirendre tűzését nem ia nagyon sürgetné éa inkább előkéozitő demarsokból igyekezne megállapítani az ellentdlláa erőfokát,, hogy azután ha az a kivánt fokra 3ül#edt, cselekedjék. A francia kormánynak tehát szakitani kell a habozás politikájával éa aktivitásba kell lépnie. A többi érdekelt hatalmakkal egyöntetűen kell leazögeznie, milyen formában és milyen 'Írért járulna az i^őelőtti kiürítéshez, "Sz alkalomból erélyesen értésére kell adni Németországnak, hogy az Anechlusst a végsőkig fogja elleneznie A D, azerint egy őazinte határozott eszmecsere Franciaország ég Németország között fokozná a közeledés esélyeit is. De"a francia kormány nem tesz semmit. Dacára az utóbbi hetek nagy eseményeinek /Anschluss raanifesztáció, Radbrich beszéde stb,/ a francia kormány tagjai egyetlen tanácskozásra sem jöttek összej, és Briand nem Í3 tárgyalt a ministerelnökkel,- Hogy lehessen tehát a kormánynak -ítgoníolt és a körülményeknek megfelelő külpolitikája? A D, különösnek ós felette nyugtalanítónak tartja a ministerelnök és külügyministere
