Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-17 [1341]

ős különösnek tartja,hogy az Anschlusst, mint parancsoló nemzeti követelést állitja be hivatalosan* Eopen olyankor,mikor küszöbön vannak a rajnai kiüritésről szóló diplomáciai pour parlerk. Ez lesz tehát Stresemann álláspontja is , ha az Anschlussról való formális lemondást fogják követelni tőle. Németország arra számit, hogy az önrendelkezési jog elve végeredményben győzni fog a versaillesi szerződésnek az önrendelkezésre alapított sztratégiai és területi koncepciója lelett. Poroszország, irja az Echo, mindig és sikerrel tudta kihaszaálni azt a nagy erőt, melyet a nemzetiségi elv rejt magában, A világháború alatt ez az elv Németország ellen fordult és legyőzte/ Most azonban ismét b^ozzáf olyamodik, hogy segitsen magán Pertinax /Echo de Paris 14/ kéthasábos cikkben foglalkozik Prancis-Charles Roux. a jelenlegi prágai francia követ~ nek most megjelent "Trois atsöassades francaiaes a la veille de la guerre" /Francia nagykövetek impressziói a háború kitörése köszöbén / cimü könyvével,amelyben a londoni római és berlini nagyköveteknek /P

a

nl Cambon, C.Barrere, Jules Cambon/ a háborút megelőző tiz napról szóló megfigyeléseit foglalja össze. Mondani sem kell,hogy ezek Németországnak és a Monarchiának a háború felidáiésében való bűnösségét állapítják meg, minden kétséget kizáróan. Ezt a bűnösséget, irja Pertinax, nevezett három nagykövet

i kiktől mindig távol álott a szűklátókörű nacionalizmus* úgyszólván tetten érték. Különösen érdekeseknek mondja Pertinax Jules Cambon, a berlini követ megfigyeléseit, melyeket alátámaszt, a berlini nagykövettel való levélváltás is. Pertinax rámutat, hogy Charles-Roux könyve hemzseg a kiseob'nagyobb, premeditáciőt eláruló részletektől, egyben dokumentálja. Németország kétszínű játékát is.Németország háborús terveinek alapjá$»irjs F. a pdngermán f,

Drang nach Osten" -