Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-02 [1341]

gal s anélkül, hogy lemondtak volna történelmi 03 közjogi,illetőleg nem­zeti ós politikai egyéniségükről bármely egyesült országrész javára^ha­nem csakis a szerbek, horvátok és szlovének állami közössége javára.'Mint­hogy azonban az egyesülési aktust és a« uj alkotmánytarra használják fel, hogy Szerbia hegemóniáját megszilárdítják a többi országok ás népek fe­lett) kijelentjük^ hogy a nép öntudatában az eddigi állami berendezés teljességében megsemmisült az isma-t események folytán és ezért a leg­erősebb harcot indítjuk az uj állami berendezkedésért^ amellyel biztosí­tani fogjuk az összes o-szágrészek és nőprészek egyenjogúságát. E tekin­tetben a parasztdemokrata koalició akkor fog további határozatot hozni, amikor Rádics is résztvehet az üléseken. A koalíció addig is felhívja a külterületek öa3zea politikai pártjait és csoportjait, hogy csatlakoz­zanak ehhez az akcióhoz az egyenjogúságért és egyenlőségért való küzde­lemben. A szerbiai paraszt néptől is elvárja a csatlakozást, A határozat egyhangú meghozása után Predaveoz a szábor erkélyéről felolvasta azt az összegyűlt tömegnek,mely enyhesége miatt nagy csalódással fogadta és ál~ lanfó közbekiáltásokkal zavarta. Rendzavarásra sehol sem került a sör s mert rendőr sehol nem volt látható,, A Ilirlap /%/hosszan idéz a különböző horvát lapokból ős- a belgrádi Politikából a csütörtöki zágrábi gyűléssel kapcsolatban.A fö­deralista Hrvat különösen az ellen kel ki,hogy Popovlcs és Jovanovics, Récsica két bűntársa is résztvesz a szkupstina szerdai ülésén.Ilyen ki­hívást csak olyan kormány követhet el, amelynek egy volt Bach-huszár az elnöke. iSzzel szemben Zágrábban a parasztdemokrata koalició dönt a hor­0 vátok és ujterületi a se ""bek sorsáról. T±z év óta először gyűlnek assza ebben a nagyiailtu tarámban, ahol a horvátországi szerbek nem voltak ki- j bicék mint Belgrádban. A azáborban szavuk ós döttfősZerepük volt,egyenlők voltak a ho-vátokkal.Belgrádban azonban senkik és semmik.A Jatarni li*j

Next

/
Oldalképek
Tartalom