Lapszemle, 1928. július

1928-07-24 [1340]

BT akkor néma hallgatásba burkolódzva ellenállott,, Magyarország nem követi ezt a példát* A magyar kormány nem akar a nemzetközi életben nehézségeket teremteni* A magyar kormány maga mögöt érzi az egész _ » országot abban, hogy engedjen ott, ahol a komoly európai érdek kivan ja, de lehetetlenség számára,Hogy európai érdeknek vegye egy külföldi államférfiú presztízskérdéseit* A legutóbbi magyar javaslat a legkonciliánsabb szellőmben született meg. Meg akarja óvni a döntőbíróság elvét az egész világ és a saját maga érdekében-, mert •» mmmm mm mmmm mmmm mmm, mm egy lefegyverzett ország semmi más orvoslást nem találhat, mint a döntőbiróságoto Továbbá méltányos módot keres alattvalói érdekeinek — — — mm-ht mm mm mmm » m m mm mm — _ — — — — . m. kieiégitésére

a A külföld láthatja, hogy a magyar kormány minden elkövet a megegyezés utjának egyengetésére, Ezt az utat másfél óv óta fokozatos engedményekkel próbálja szabaddá tenni,de tul nem teheti magát azon a két tilalomfán, amelyeknek egyike a döntőbíróság elvének szentsége, a másik alattvalói védelmének kötelezettségen A Budapesti Hirlap is rámutat, hogy Magyarország válaszolt egy jegyzékre, amelyet forma szerint nem is kapott meg*Válaszolt pedig azért, hogy tanúságot tegyen engedékeny szelleméről, amellyel az irott jog határain belül loyalitással akar eleget tenni, a Népszövetségi Tanács felszólításának.? Magyarország el ment a türelem legvégső határáig, amikor 6 hétig várt a román részről bejelentett ajánlat formális átadására© Rámutat a cikk, hogy Bethlen István gróf már csütörtöki felsőházi beszédében kijelentette, hogy tekintet nélkül arra, meg kapjuk-e Románia ajánlatát formálisan a vagy sem* A legközelebbi napokban átfogjuk adni a bukaresti külügyminisztériumban a magyar kormány jegyzékét. Ezt a jegyzéket szombaton át is nyújtottuk azzal a céllal, hogy Romániának további időnyerési taktikáját keresztezve utat iyíssurk a megegyezés szellemétől áthatott közvetlen tárgyal ásókhoz, A jegyzék megdönthetlen érvényű megállapítása mindenekelőtt az a jogi tétel, hogy barátságos megegyezést nem lehet arra alapítani, hogy az egyik fél előbb saját •» » _ A . _ m