Lapszemle, 1928. július

1928-07-21 [1340]

fogságából kiszabadítsa. A román határőrök azonban az iratokkal felszerelt könyvelőben nyomban kémet láttak és a legválogatottáb balkáni tortúráknak vetették alá, mig e kínzások következtében megtébolyo* dott, Ez az eset pedig nemcsak szórványosan mutatkozó tünet, hanem szinte állandóan napirenden van, ugy Csehszlovákiában, mint Romániásorolni ban, 7el se tudjuk azoknak az eseteknek a számát „/amelyekkel legújabban Romániában és Csehszlovákiában magyarokat hosszú szabadságvesztésre ítéltek olyan Ítélettel, amelynek indokolásából kétségkívül kitűnik., hogy bűnösségük igazolására semmiféle komoly adat nem került a bíróság ke zébe

:;

B íróságok jogerős ítéleteit jogtisztelő államok tudomásul szokták venni-. Nyíltan ki kell mondanunk azonban, hogy ami a Felvidéken lakó magyarokkal szemben a kémkedési és hazaárulási perek során történt, nem tarthat igényt arra, hogy a külföld tisztelettel tudomásul vegye

& nert ami Romániában és Csehszlovákiában az üldözött magyarsággal történik, megcsufolása annak, amit Európaszerte igazságszolgáltatásnak neveznek s mivel tiltakozó demarchok, diplomáciai tárgyalások sohasem vezettél eredményre

t

ez ma már nemcsak Magyarország ügye,, de a nemzetközi igazság és becsület kérdése* A jogerős bírói ítéleteket a szerencsét'len elitéltek nem vihetik semmiféle fórum elé, igy tehát Csonka-Magyarország kormányának kötelessége összegyűjteni ezeket az Ítéleteket, amelyek a szomszád államokban a törvényszegésnek a magyarokkal szemben kifejlődött módját jellemzi és a nemzetközi közvélemény elé kell tárni azokat, mert a nemzetközi mm *• <m W •» mm'mm •** mm mm mm mmmm «*_ mm mmmm •» *a mm mmmm «• Sm jog és a kisebbségi védelem problémái szaporodtak;, a kisebbségeknek vagy idegen állampolgároknak törvényes bírói formák között való, de tudva rosszhiszemű üldöztetésének kérdésével* Durini di Monza budapesti olasz követ köszönete a magyar felsőháznak Oiolitti halála alkalmából nyilvánított részvétéért-,