Lapszemle, 1928. július

1928-07-20 [1340]

ff Angol lapszemle. 1928. július 20c A választói jogot ugyan általánossá teszi kiterjesztve azt még az alacsony kasztbeliekre is / ugy látszik ez alacsony kasztbeliek segélyével akarja féken tartani az uralomra vágyó magas kasztokat/ és a nőkre is 30 évtől kezdve, de parlament helyett a megválasztott képviselői testületet hét bizottságra osztja föl, melyek mindegyike egy minisztérium ügyeit ixitézi és maga választja vezetőjét,, a szakminisztert, úgyhogy pártmegosztódásról szó sera lehet A i tervezet tele ügyes életrevaló eszmékkel é3 ér

; emes megkísérelni, mennyiben válik be az életben, irja a Times ls a D.Tel. 17 „ Ugyancsak nagy elismeréssel ir a bizottság munkájáról a D. Herald 18 munkáslap is, főleg örvendve annak, hogy a választói jog általános lesz tekintet nélkül a népesség műveltségére* /B dicséret a munkáslap részéről viszont igen kétessé teszi a javanlat Érté- • két, mert a raunkáslap bizonyára azért örül annak, mert hiszi, hogy a kommunista eszmék erőteljesen előtérbe jutnak majd Ceylonban/. Magyarország. Utódállamok, A Manoh,Guard»17 vezércikke "Meghátrálás a kötelesség elől" cimmel támadja Chamberlaint aki kezeit mosta a aagyar-román optánsperben és azt végleg elinté zettnek jelentette ki, A népszövetség jóakarói e lépést nagy csapásnak tártját a népszövetség pártatlan hirére.. A lapot itt nem érdekli, &ogy Magyarországnak vagy Romániának van-e igaza a jogi vitában, rá nézve csak az fontos,hogy a népszövetség megtette-e kötelességét, hogy egy elég erős és egy elég gyönge állam közt igazságot szolgáltasson, A trianoni szerződés alapján a romániai . magyar kiseboségek fel vannak jogosítva védelemre, mert ha a szerződések kemények is, a kisebbségeket elnyomni nem szabad, A magyarok a döntőbírósághoz* fordultak oly kérdésben, amelyben szerintük Románia sértette a békeszerződést* Tolj esőn csodálatos, hogy a népszövetség eddig engedte a dolgot, A románok látván, hogy a döntés ellenük készül, visszavonták birájukat. Már most a békeszerződés előírja,, hogy mit kell tennie ez esetben a népszövetségnek, de az bizonyos tanácsokon kívül semmi egyebet nem tett, B tanácsokat a felek nem fogadták el, így Magyarország nem fogadhatta el azt a tanácsot, amely a biró** ságot ki akarta ugyan egészíteni, de csak akkor, ha eleve köti magát, hogy a