Lapszemle, 1928. július

1928-07-20 [1340]

ságra kerülő ajánlatból meggyőződhet a Népszövetség, hogy teljesen msgfelel annak a szellemnek, amely a Tanácsi határozatit inspirálta, s miként a magyar kormány elnöke és az interpelláló Vészi József felsőházi tag tette, ugy az egész magyar közvélemény meg van győződvej, hogy Anglia részéről a magyar-román kérdésben is a Fair play fog érvényesülnie Chamberlain nem feledkezhet meg saját kijelentéséről: "A nemzetközi kötelezettségek teljesítését a Brit politika mindig a nemzeti becsület kérdésének tekintette«

w A Magyarság rámutat- hogy a miniszterelnök végre olyan önérzetes hangot használt,, amilyet sűrűbben, szeretne hallani külpolitikai kérdésekben* őszintén kijefentette azt is, hogy kevés reményre van a Romániával való békés megegyezési kísérletek iránt., •rigyet azonban nem mondott meg teljes határozottsággal, amit nemcsak a károsult Magyarország, hanem a külföld is elvárna tőle- Azzal tartozott volna Bethlen István magyarnak„ angolnak a jog és igazság minden hí vének, hogy kereken kijelentse? Magyarország nem maradhat benn abban a társaságban, mely az igazságot, jogot és méltányosságot rögtön nem ismeri, mihelyt az egy volt legyőzött államnak, járna ki* Magyarország tehát kilép a Népszövetségből,, minthogy a történtek mmm mmm* m m mm m mmmm* mm m> mt „ m mm mm mt ma mm mmm mmm mmm mmm m m mm m m m m után nincs ott további keresnivalója* EZ lenne az egyetlen méltó válasz arra az alaposkodásra

;) amellyel a genfi urak a magyar kérdést kezelik.-, A Pesti Hirlap vezércikkében rámutat annak jelentőségémmmm mm mmm mmmm re, hogy a Londonban Rothermere lorddal diskuráló Rákosi Jenő ugyanarra az eredményre jutott Chamberlain legutóbbi nyilatkozatával szemben,, mint a felsőházban interpelláló Vészi Jó^ef és maga Bethlen István gróf miniszterelnök is „Az egész magyar körvélemény .velük együtt kiáltja,, hogy semmiképen sem járalhatnánk hozzád hogy azt az