Lapszemle, 1928. július

1928-07-20 [1340]

abba a helyzetbe, amely Chamberlain kijelentése nyomán kifejlődött,e nyilván ki is fog fejlődni » Ezzel szemban kötelességünk kijelenteni., hogy mi ebbe a helyzetbe nem nyugodtunk, nem is fogunk belenyugodni so» ha. Kötelességünk kijelenteni, mint a magyar nemzet egységes akaratát, hogy mi a trianoni szerzo'dé3 239»§-a által számunkra biztositott jog alapján állunk s követeljük a magyar-román Vegyes Döntóbiróság kiegészítését és azt, hogy a Népszövetség ezt a reárét kötelességét teljesítse. Attól a Chamberlaintől, aki ebben a kérdésben legutóbb más álláspontot foglalt el, felebbezek egy másik Chamberlainhez, aki nemrégiben az első Kellog javaslattal szemben való állásfoglalásában azt a kijelentést tette, hogy "A nemzeti kötelezettségeknek teljesítését a Brit politika mindig nemzeti becsület kérdésének tekintette,," /fcesthy Pál igaz ságügyminiszter közbeszól: Az i8l/Ez az elvi magaslaton álló állásfoglalás szöges ellentétben áll Chamberlain ujabb kijelentésével.. Ha Anglia a nemzeti becsület oltalma alá helyezte azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeknek értelmében közreműködött abban, hogy rajtunk behajtassanak a trianoni szerződés összes tehertételei: Az ország megcsonkítása, három milliónál több magyar teetvérünk idegen államhatalom alá való juttatása, természeti kincseink legnagyobb részének elvétele, a védtelenségig való lefegyverzésünk, akkor lehetséges-e elgondolni, hogy Anglia a trianoni szerződésnek azzal az egyetlen^ jpontjával szemben, amely nekünk valamely jogot statuálj ne tartozzak teljesíteni a nemzeti becsületből folyó kötelességét? Erősen hiszem,hogy Chamberlain kijelentése nem lehet az ő végleges állásfglalása,, Erre M» m m- mmmm mmmmmm mm mmmm mmmm mm mmmm mmmm mm-m «• **• mm *mm w. *«w mm mmm mmm m — m mm m mmm m UP m mm mm mt* mm biztatást látok egyrészt abban a hatásban, amelyet az angol közéletben váltott ki„ az angol felsőházban legutóbb lefolyt nagy érdekes vitáben Anglia vszérjogászai^ jogtudósai, akiknek szaktudását az egész világ hódolattal ismeri el, köztik Chamberlainnek a konzervativ párt-