Lapszemle, 1928. július
1928-07-19 [1340]
gyáva kell tenni- Lé dere r jelentése szerint az interjúnál jelen volt Rákosi Jenő is p aki a következő megjegyzést fűzi Rotheiraere lord kijelentéséhez: "A magyar nemzetre és a magyar közönségre Trianon eddigi terhes bilincs volt 3 megszabadulni ettől a bilincstől , a mi számunkra annyit jelent mint élni-. Az optáns-ügynek az a fordulata,, amelyet Rothermere nyilatkozatában olyan szabatosan állapított meg s a magyar kormány számára jelzi annak a pillanatnak az el érkezés ét ; , ; amelyben keresnie kell az alkalmathogy a nemzetm .— nek erre az álláspontjára álljon és azt érvényre juttassa;," A Döntő Birósági- eszme és Charaberlain* A Pester • P* ««•*••» mm mmmm mmm, mmmm mmm mmm mmm mmmm mm mm «-•>•», mmm mm mm a» *• Lloyd,, Budapesti Hirlap 5; Magyarság londoni jelentés nyomán ismerteti a Yorkchire Post Anglia egyik legtekintélyesebb konzervatív lapjának cikkét, amely a magyar-román optánsper legújabb fejleményeiről a következőket irja: W A parlament mindkét házának tagjáig akik a nemzetközi Jog tiszteletben tartását szivükön viselik és meg vannak győződve a döntőbiráskodási rendszer általános fontosságáról „ súlyos aggodalommal hallották Chamberlain mult heti kijelentését az alsóházban* Ez annyit jelentene, hogy a Népszövetségi Tanács, ugy látszik, nem szándékozik a magyar-román döntőbíróságban megüresedett állást betölteni és ennélfogva a magyar optánsok elesnek a trianoni békeszerződés által biztosított ama joguktól 9 hegy ügyüket a Döntőbíróság elé vihessék* Ha ez tényleg igy van, akkor attól lehet tartani,, hogy az egész Nemzetközi Döntőbírósági eszme súlyos csapást fog szenvednie Hogy nemzetközi jog ászköröknek mily súlyos gondot okoz az ügynek holtpontra jutása, azt legjobban illusztrálja Sir Frederie Pollocknak a Timesben megjelent nyilt levele,.
