Lapszemle, 1928. július

1928-07-03 [1340]

Június 24-27-i)cL lapok, Külpolitika A szerb-horvát tragédia

* A belgrádi véres szkupstina-ülés után a la^ pok csak röfcLd hivatalos jelentéseket közöltek.az áldozatok tünetese után azonban már az ottani politikai holyzet ismertetése is megjelent, gzek közül a legrészletesebb talán a Slowo* cikke,, mely a véres esemény politikai hátterét a következőleg magyarázza? A szebbek és horvátok eg? népet alkotnaktA szerbek pravoalav vallása és cirill Írásban kifejezet

1

' bizánci kultúrája ellen fellépő legnagyobb ellentét a horvátok latin Írásával kapcsolatos nyugateuropai kultúrája* A négy milliónyi szerb a háborúig a régi Szerbia területén lakott

5 mig az ugyanannyira becsül hető horvátság ausztria határai között élt, 18á0~1850 között mind a két terzs egyesülni vágyott s a szabad nagy Szerbia megalkotását tűzte ki célul, AZ egyesülés Bosznia éa Hercegovinára ós Montenegróra Í3 kiterjedt volna. Aa igy keletkezett nagy azorbiának az osutrák unalom félve vezetésére Illiria lett volna a neve A kezdetben egységes illir iaozg&r lom azonban ujabb osztódást idézett elő afc egyesülni vágyó két töTZsbei A szerbek önálló kormányzásra törekedtek a horvátok ellenben mint hariaadik királyság kivontak maradni a monarchia keretei között„.A horvát elgondolásnak bécsi mértékadó köbökben is sok támogatója volt

s

köztük az Ferenc Ferdinánd,. aldL/ünálló Szerbia iránti ellenséges magatartása miatt végül Í3 életével fizetett A békekötések a szerb kívánságot telj esitették, megaUcotván a 12 milliónál nagyobb lakosságú szerb-horvát-szlovén kiáályságot. A régi szerb-horvát ellentét azonban az egyesülés után is megmaradt ós majdnem minden állaraügynél az uj alakulás szétvetésé* vel fenyegetett* tíz az ellentét az országot kívülről fenyegető veszély idején sem ült el és a két törzs kölcsönös gvülöletére vezetett.tíz a I 1 szenvedélyes és tekintet nélküli gyűlölet füti a pártharcokat is.A pó>*