Lapszemle, 1928. július

1928-07-17 [1340]

utána Magyarország kJ jelei)tette, hogy a háború utáni békeszerződéseket nem tartja örökkévalóknak aaleski pedig azt mondta a párisi banki 'ten, v>űgy ak^ a békess-rzfdések békéa revizióját kivonja,, az épp ugy a béke elle*s dolgozikj mint aki fegyverrel kezébe* kívánja a revízió* Amikor Mussoiinl véd' azt az álláspontot, hogy a békeszerződések megváltoztam hatók * Raját imperialisztikus oéljal lebegnek szeme előtt ós egyúttal a reakciós Magyarországra terjeszti lr» védő gondját- amelyet területileg a kis antant bel:

? szomszédai károsi tottak meg-. Az elméletileg helyes elvet itt a politikai foglalási, vagy éa társadalmi reakció szolgálataba állították Zaleski tételérő.

1 épp az ellenkezőhót lehet mondani .Hagy mértékben megfelel a iaai nap gyakorlati szükségének, őe kiindulási pontjí • ban hamis. Való igaz,, hogy aki ma a békeszerződések békés revíziódét kívánja különösen a határok megváltoztatását, es mozgósítja maga ellen ama állam hadseregót amelynek kárára' a békeszerződést meg al:arja vál toztatni Ilyetén módon tehát a háborút kivanja Sem Csehország^ sem Jugoszlávia sem Románia egy arasznyi földet sem engednek át békés tár gyaláflok utján 7!z irányban minden törekvés már előre is a sikertelen ségre van rendeltetve s miután ezt Magyarország is nagyon jól tudja hát titkon szervezkedik is Olaszország takarója alatt 33e már Ausztria és Németország egyesülőse tekintetében Zaleski tétele helytelen Igaz, hogy e tekintetben sem lehet változást inární a legközelebbi időben és a? e tárgyú vita ma csak akadémikus jellegtt,de minden

v a jövőre gondoló politikus megérteni köteles, hogy Németország egyesülése Ausztriával kikerülhetetlen dolog és pedig azért

>( mert ezt az egyesülést mindkét fél egy értelmíileg kivánja és mert ez az egyesülés semmi szomszédos állam területét nem érinti.. Az egész nacionalista közvéleménnyel szettben állítottuk ós állitjuk,hogy Németország és Ausztria egyesülése semmi* ben sem fenyegeti Lengyelország érdekeit már ezidőszerint sem és hogy