Lapszemle, 1928. július

1928-07-12 [1340]

———m-y* Külpolit ika, A Temps 10 , vezércikke az osztrák külpolitik ával foglal ­kőzik s le 3Z O c.{© Z .1. . hogy Seipel rendszere abban foglalható össze : tartózkc dás a külön-akcioktól s jő kereskedelmi szerződések kötése a szomszédol" kai., Bizalmat kelt 3eipel bizonyos fokig a békeszerződésekkel szemben mindenkor megnyilvánuló lojalitáséval .-Mindamellett Berlin tanácsaira Bécs mindig szivesen hallgat s az osztrák kormány állandóan az Ansohlue előkászitésón fáradozik.Ausztriának a kisentente által tervezett dunai gazdasági rendszerbe való be lopásét a Temps is állandóan aáánlotta,á» mart ebben /tusztria gazdasági önnél lós ágának biztosítását látja.oeipel .V.arinkovics e tárgyú nyilatkozatéra azonban elutasitólag felelt „pedig nem nyilvánvaló,hogy a kisentente éle saak akkax irányul valamely másik köZépeurőpai állam <$(ig*ar rszag/ ellen mindaddig,mig a békeszerződé­seket skrupulőzusan be tartják Helyesebb volna ha elismerné oeipel.hogy Ausztria semmiféle oly kombinációba nem akar be lepni.melyből 'Németország hiányoznék.. & kisent.-al szemben merev non possumus-t hangoztat oeipel, ellenben Olaszország felé eaga a megtestesült engedékynesóg* rinnek oka is a német diplomácia tanácsaiban keresendő,amely az Etsch-vidéki német kisebbségük feláldozása árán is jóyiszonyt akar teremteni Kémetország s Olaszország köZött»Bzórt kapitulált tehát Jeipel az Etsoh-kérdósben Mussolini előttjamit nem biztos,hogy vájjon az osztrák közvélemény fenn­tartás nélkül helyesel* ivedig nemetek ós osztrákok hiu illúziókban rin­gatják magukat,ha azt kéozoi ik.,hogy Olaszország majd enged az Anschluss^ sal szembeni eddigi ellenkezéséből. A kisententeal szembeni osztrák elu­tasítás s iz Olaszországgal való uómét közvetítéssel való megbákülés azonban mindenesetre gondolkodóba ejthetik az embert, • á Kellog-féie ,háborúellen es sze rződé s hi s tori kumát foglalj a össze a katin" 10 "T j^ on 5?™*'a £>mí«7r» T75 " hZ, n " T » - UL. •• —±±T beD öoumergue és Coolidg

Next

/
Oldalképek
Tartalom