Lapszemle, 1928. július

1928-07-12 [1340]

azonnal kifejtette, hegy a románok csupán azért kívánják a generalizálást?, mert a nagyhatalmak úgysem fognak hozzájárulni ehhez asenml ős ők időt nyernek^ fiámutatott arra is- hogy az egyes kisebbségek között nagy különbségek vannaka Egészen másként kell bánni azokkal a minoritásokkal,, amelyek előbb az állami hatalom birtokában voltakj, mint adókkal, amelyek államéletet soha nem éltek

c A románok közbekiáltották í*Íoha kisebbség még nem volt ugy elnyomva? mint a románok Magyarországon,,• Szullő erre fejükre olvasta^ hogy az erdélyi románok a magyar államnak köszönhetik kultúrájukat és Stoica

3 a román delegáció egyik tagja a ma~ gyar állam jóvoltából a budapesti Eötvös-Kollégiumban végezte tanaimé* nyaito Hosszas vita után a románok javaslatát ft többség mégis elfogadta. /P*M,H<, 11-155/ , Hodzsa Milán vasárnap Stubnya^fürdőn egy agrárpárt! népgyűlésen bebzédet monilott, amelyen hangsulyoztaj hogy Szlovenszkó országos elnöke nem tekinthető pártembernek. Az országos közigazgatás nem tulajdona egy pártnak^hanem i egész Szlovenszkóé- Majd a brttnni kiállítás jelentőségével foglalkozott Hodzsa s ama kívánságát fejezte ki* hogy a jövőben ugyanilyen értókü munkát végezzenek Pozsonyban is- Azt szeretném,., mondotta Hodzsa ha az idegeneknek bebizonyíthatnánk., hogy Szlovenszkó a Punénál azilórd horgonyt vetett

t hogy a köztársaság el van tökélve ^ttmaradni ás hiábavaló Budapest reménysége- hogy onnót akár csak egy talpalattny^val hajlandók válnánk visszalépni /Prágai Magyar Hirlap 11 .155/ A Hiradó a terrortörvény alao.iár, a pozsexyi nyomdászgrémiura elnöke ellea irja a Prágai Magyar Hirlap /l L 155/ Amint ismeretes a nyomd ásygrémium azt az ukázt kiíldette a szakszervezetnek, hogy a Hiradó előállítására semmiféle nyomdának nem szabad munkást adnia- A Könyvnyomda B.T.- június 30~án oly nyilatkozat