Lapszemle, 1928. július

1928-07-09 [1340]

és Temesvári iiirlap 8.151,hogy milyeneket adtak fel a vizsgabiztosok a jelölteknek, igy pl egyik kérdés az volt, hogy"milyei

; ruhában temették el Basarab fejedelmet?" Vagy pedig '. " Peleijén meg pontosan,hány hajé van a Dunán s ezek közül hány teljééit szolgálatot télen?" Vagy pedig : "Milyen érzése van annak akitől adóik kértek?" A*tán." "Milyen nádból készül a hegyikunyhók teteje?" Ez utóbbi állitólag a földrajz körébe eső kérdés volt Természetes,hogy a kérdésekre nem tudván válaszolni,a diákok sorra elbuktak Különben jellemző,,hogy a brassói érettségi bizottságnál egyetlen latinszakos tanár sem volt kéznél a latin érettségi során sőt hiányzott a vizsgákról a tolmács is jóllehet a bizottság tagjai nem értették a kisebbségi diákok nyel' vét Ujabb magyar tanügyi sérelmet jelent a Keleti Ujsag 9.158. Angjelescu minister ismeretesen erősen hangoztatja idő közönként a külföld felé,hogy a magyar uralommal szemben amikor nem voltak az állami iskolákban kisebbségi tagozatok az impériumvált ozás után a román uralom milyen nagy engedményeket tett a kisebbségek kultúrája javára azzal hogy egyes helyeken magyar tannyelvű avagy magyar tagozattal kiegészített állami iskolákat tart fenn A valóságban azonban Anghelescu hivalkodlsa nagyon furcsán fest Például csupán a legutóbbi hétről egyszerre három beszédes eset a háromszékmegyei Csomakörös községbe melynek lakossága úgyszólván teljesen magyar és a tankötelesek is mind magyarok, egy olyan tanitőt helyeztek át Moldvából a "magyar tan nyelvű" állami iskolához aki egyetlen szót sem tud magyarul.. Ugyan ez az eset történt meg Zágon községben is A szatmármegyei Mezi