Lapszemle, 1928. július

1928-07-09 [1340]

a történtek után a kivezető utat, hogy a szerbek és horvátok nyugodtan együtt működhessenek. Már a szkupstinai merénylet előtt is s horvátok álláspontja az volt , hogy a horvátok a szerbekkel együtt egyenjogú urai a jugoszláv államnak. Ennek ellenére a szerb cent rali sztikis alkotmány következtében számukra lehetetlen,, hogy egyenlő joggal vegyenek részt az állam kormány sásában ..> Mindent Belgrádban központosítottak , ahol a szerb befolyás mérvadó. A legtöbb adót a horvát területek fizetik,, azonban az állami jel zálogbanka nemzeti bank,, a postatakarékpénztár olcsó állami hiteleit a szerbek kapták, A horvátok a június 20-iki merénylet után precíz követeléseket állítottak fel, Kimondták- hogy a Vukicsevics kormány termelte ki azt az atmonszférátamelyből a merénylet kirobbant, igy morálisan felelős a merényletért Követelik tehát; a parlament feleezlatását, mert nem dolgozhatnak együtt egy olyan többséggel, amely agyonlövi a horvát vezetőket;. Követelik,., hogy az uj választásokat semleges,, vagy koncentrációs kormány bonyolítsa le. A horvátok szerint az uj parlament legfőbb feladata az alkotmány revizió „ az államot nagy vagy öt tartományra kell osztania, amelyeknek teljes adminisztratív kulturális és gazdasági autnomiát kell biztosítani Ezzel szemben a szerbek azt hangoztatják,, hogy a külpolitikai szituáció ebben s pillanatban nem engedi meg a parlament feloszlatását Az uj válasz m m m m m mm mmm m mm m mmmm m m mmm mmmm mmm mm —»•—•—»•*—»«—•«mmmmm mmm mm m —i mmm tások még jobban felszítanák a politikai szenvedélyt Mindenek előtt rendezni kell az Olaszországgal a nettunoi szerződés ratifikációjával a viszonyt* A ezerbek nem utasítják el ugyan maguktól az alkotmány revizió gondolatát„ azonban szerintük ezt alaposan elő kell készíteni ée korántsem lehet olyan messzemenő, mint a horvátok köve-