Lapszemle, 1928. július

1928-07-09 [1340]

Charaberlein-aek a magyar kérdésben tett alsóházi nyilatkozatával kapcsolatban gát mondja", hogy nem kell túlságosan komolyán venni azt „ amit Chamberlain most mondót t és nem szabad elfelejtenünk hogy milyen nemzetközi zenebona támadna„ ha az angol birodalom külügyi államtitkára kijelentette volna, hogy igenis nemzetközi bizottságnak kell megvizsgálni a magyar kisebbségek helyzetét, vagy hogy a trianoni szerződós revíziójának most már hamarosan be kell következnie--* Milyen izgulom kerekednék a tőzsdén, főleg milyen fel9*Nft «•>«>* 3**ft*fraBa mm* mm m m 9> háborodás Parisban. így tehát érthető,, hogy Chamberlain nem mondm mmm mm-m mm m mm m m mm mm m m m hatott egyebet, de ezzel szemben rámutat arra,, hogy az angol konzervet ivok és munkáspárti képviselők egyformán állandóan napirenden tartják a magyar kérdést és holngvp talán Lloyd George intéz kellemetlen kérdéseket ebben az ügyben a külügyi állam ti tká xhoz , amiből mindenki megértheti,, hogy a magyar kérdéssel szemben Angliában nincs pártkülönbség,, A magyar kérdés az a tüske, amely mólyen fúródott az angol lelkiismeretbe s aki ismeri ezt a lelkiismeretet tudja, hogy az addig nem fog nyugodniamíg e gyötrő tüskétől meg nem szabaduló Ami pedig a hivatalos angol külpolitikát illeti., ennek a rideg magatartásnak egy titka van; az angol politika fél m m mm em m» m -m m m mm mm> mmmm f• m «• Franciaország tó In Pél attól, hogy amit öt-hat év alatt Genfben Lo" mmmmmmm mmm mmmmmm mmmm i* m m mm tmmmmmmm-rm mmmmr-mmmmmmmm* —mm mm m m m m m m mm m m **m m caznon keresztül elért, azt egyetlen meggondolatlan lépéssel veszélybe döntheti s a régi gyűlölség a kontinens nemzetei között újra lángralobban,, Ezért igyekezik az angol diplomáciai konzervatív kijelentésekkel a franciákat megnyugtatni, ezért kell & magyaroknak is mindenek előtt és mindenek felett a gyanakvást;, a bizalmat" lanságot,, a kétségeket elhárítani és lecsillapítani; Minden meggon-