Lapszemle, 1928. július

1928-07-06 [1340]

Chamberlain-nek az angol alsóházban a magyar kisebb«• mm m mm «* **m mm mm. mm m m "V •» **m ** — *> fu m mm m mm m mm mmm ségek és a béke revizió kérdésében elhangzott interpellációk* adott m mm mm mmm m mm

m mm, m m mm m m m m — mm m m m m ~* m m *»m mm m m mm mm "mm m m m m mm mm m mmm mm m mm m mm. m m m válaszát ma a Pester Lloyd és a Népszava vezércikkben kommentálja: A Pester Lloyd mindenekelőtt rámutat annak a jelentőségére hogy az angol parlament három szociáldemokrata és egy konzervatív képviselője a legkomolyabban felveti a magyar problémát és az egymással szembenálló angol képviselőknek eb"ben a pontban való egyetértéséből arra a következtetésié jut* hogy nem sokáig késhet az idő, amikor az angol közvélemény egységes nyomása alatt az angol hivatalos koroknak is megfontolás tárgyává kell tenniök az interpellációkban rejlő igazságot s a magyar problémával szemben ma elfoglalt hivatalos álláspontjukat Ami pedig Chamberlain-nek a válaszát illeti, egyrészt a kisebbségi panaszokra vonatkozóan, másrészt a béke revizió ügyében a Pester Lloyd rámutat Chamberlain ama ajánlatával szembenj. hogy a panaszokkal forduljunk a Népszövetségi Tanácshoz - de hogyan, amiko.r a Népszövetségi Tanácsnak van ugyan egy hármas bizottsága a kisebbségi panaszok megvizsgálására, de ez a hármas bizottság eddig egyetlenegy panaszt sem talált méltónak arra, hogy a Tanács elé juttasson hanem egyszerűen papírkosárba dobta, igy aztán érthető hogy ugy a magyar kisebbségek mint Magyarország leszokott arról hogy illuzorius sorsú panaszait a Népszövetség elé juttassa és inkább a világsajtó utján hivta fel azokra a közvélemény figyelmét Rámutat a Lloyd arra is, hogy Charmerlain Buxton képviselő ama ajánlatára hogy vizsgálóbizottság küldessék ki a magyar kisebbségek helyzetének megvizsgál, ására Rövidesen csak annyit válaszolt, hogy "üem mert ez nehézségeket és zavarokat idézhetne elő." Kár. hogy nem okada-