Lapszemle, 1928. július

1928-07-05 [1340]

Román és erdélyi magyar- námet lapszemle. 1928, júliusa tulajdonjoga 9 székely községé lett,nevezetesen Bodok,Zoltán, Étf alva,Gidőf alva,Fotós, Martonos.Besenyő és Eresztevény községeké. A tulajdonjogot a községek lakossága közbirtokossági alapon gyakorolta A román impériumátvétel után

f

1923-ban, amikor a székely közbirtokosság újból bérbeadta a forrás vizének kihasználását bizonyos Fleiseher Gy&rgy nevű vállalkozónak.,a vármegye akkori román prefektusa a maga számára akart üzletet csinálni ebből is. Miután zsarolási manőverei nem sikerültekemért a közbirtokosság nem volt hajlandó fizetni neki,hatalmi szóval egyszerűen csendőrt állitotta a iprrás mellé aki Fleiseher György bérlő számára a forrás kihasználását csak ugy engedte meg., ha minden egyes üyeg viz után három leit fizet le; A visszaélés miatt feljelentés történt

s

mire a prefektus„illetve a vármegye román vezetői hirtelenében vitássá tették a forrás tulajdonjogát azon az alapon,, hogy a tulajdonjog nem a kilenc székely község lakóséágat illeti,mint közbirtokosságot,,hanem magát a 9 közigazgatási községet jogi személyként A pert a prifektus által erre rákényszeritett közigazgatási községek végig minden birói fórumon elvesztették sőt az itálet kötelezte őket 1 20^ 000 lei perköltség megfizetésére* Miután a szegény székely községeknek nincsen ennyi pénzük'most hatósági végrehajtást foganatosítottak ellenük és lefoglalták a községek összes javait! ugy mint a községházákat a községeknek az államtól járó jövedelmeit a községi tényész állatokat stb"