Lapszemle, 1928. július
1928-07-04 [1340]
Külpolitika, A Temps 2 vezércikke a biztonság ós leszerelé s kórdós* vei foglalkozik a népszövetség biztonsági és döntőbírósági komitójának ülésezése alkalmával Mindenekelőtt ismét leszögezi a lap a francia álláspontot ,azt hogy logikusan a leszerlés csak a biztonság megvalósitáe sa után következhetsz a német tétel,hogy a békeszerződés azért kötelezte volna Németországot a leszerelísre,ho u y igy az általános leszerelést előkészítse, tehát hogy a hatalmaknak kötelességük a leszerelés raei különben Németország is fegyverkeznet,teljesen tévesemért a német leszei relés a békeszerződósben gyökeredző téliesen önnálló kötelezettség,a töt bi hatalomnak pedig csak annyiban kell le szerelniük,amennyiben ez a leszerelés összeegyeztethető biztonságukkal,Hogy ezt a németek maguk is elismörik.routatja.hoar bár azt is hangoztatják,hogy * iaiztonság mai állása mér kielégitő , ezt az állitásukat meghazudtolva, ők maguk tesznek a most ülésező biztonsági komitónak olyan javaslatokat,melyek a biztone ság növelését cólaézák Két német javaslat fontos különösen az egyik a mely azt ajánlja,hogy a népszövetségi tagállamok kötelezzék külön okmánj ban arra,hogy háborús veszély esetén azonnal végrehajtják a nópsz-tanácsa nltal előirandó intézkedéseket; a másik az,amely azt ajánlja,ho^r még az ellenségeskedések megkezdése esetén is , a tanács kényszerithesse az ellenfeleket azonnali fegyverszünetre s a satus quo ante helyreállításira Mindjárt arra is rámutat a Temps,hogy Anglia ós C^aszarsz^ delegátusai az utóbbi német javaslatot támadták,Maga Paul-Bonoour igen helvesen Dedig azt jegyezte megrogy ezt a javaslatot ki kell e&észiten: egy" hatékony kölcsönös támogatást Biztosi tó szerződéssel,/! status quo ante helyreállítása viszont nemzetközi ellenőrzést követel aeg^aminek i közismerten több ellenzője van a népszövetsógben 0 MÍndenesetre érdekes azonban,hogy maguk a németek elismerik,hogy a tanácsnak joga legyen
