Lapszemle, 1928. június

1928-06-27 [1339]

Külföld, txff •« ;^ M no n« «*í Benes és a németek

c Ilyen cim alatt a Sribuna /E6/ vezórcikkében Mário Baratelli meglehetős éles kritikát mond & csehszlovák belpolitikáról általában és Benes külpoltikájáról* A cikk abból a megállapi tásból indul ki, hogy a kisantant bukaresti konferenciájának befejezésekor kiadott energikus hangú kommüniké, mely a békeszerződések, sőt kifejezetten a trianoni békeszerződós szigorú respektálását hangoztat** ja, tulajdönképen takaróul szolgál, hogy elrejtsék alatta a bukaresti tanácskozás igen gyönge eredményét:. Ugylátszik, hogy azok a bizonyos kereskedelmi vonatkozású megállapodások, amelyek állandóan mintegy bevezetést képeznek a Dunakonföderáció tervének szellőztetéséhez, még mindig csak az előzetes tanulmányok stádiumában vannak; azután röviden rá« tér Benes berlini tapogatódzó látogatására, illetve az ekkor tett kije~ lentéseire, amelyből nyiltan kiviláglik, hogy már ő is favorizálja az osztrák-német Anschluss gondolatát nem törődve azzal, hogy ez az Anschluss terv egyike a legveszélyesebb reviziós vonatkozású próbálkozás soknak* Ami Csehszlovákia gazdasági helyzetét illeti,megállapítható, hogy az uj köztársaság fennállásának 10,-ik évében a cseh gazdasági élet valósággal visszatükrözi a kormány belpolitikai ós külpolitikai taktikázásainak kritikus visszahatásait, A közgazdaság sokszor taegbo~ szulja magát a politikái balfogásokért és megmutatja, hogy hiába akarnak eldarabolni valamit politikailag, azok mégis kapcsolatban vannak gazda8ágilags Például felemliti a magyar gazdasági élet ellenőrzését gyakorló genfi bizottság statisztikai adatait, amely szerint a magyar kivitelnek mintegy 60 f-a azokba az országrészekre vándorol

f amelyet a szomszéd államok magukhoz csatoltak; A Csonkaxeagy arország és a szomszéd dos államok kereskedelmi forgalmának statisztikájából azt a következte*tóflt lehet levonni, hogy Csehszlovákia magyar vonatkozásban tulajdonkén pen a gazdasági függőség imgerloris helyzetében van, amelyet, tekintettel