Lapszemle, 1928. június

1928-06-27 [1339]

bebizonyitotta

e hogy tőle a polgári társadalom s az európai konszolidáció hathatós és öntudatos védelmét alig látni,- Egyszer majd mondja a Budapesti Hirlap - kortörténeti txagikomi kunként íbghatni,hogy amikor egy polgári berendezésű állam esküdtbirősága elé odaáll a társadalom rendjének véreskezű fel forgatója akinek a lelki lene rétét a legsúlyosabb bűntények terhelik, aki e bíróság előtt tett„ saját hencegő bevallása szerint is abban a járatban volt ismét„ hogy ujabb forradalmakat és töaegmészárlásokat szervezzen, akkor a polgári esküdtbíróság bölos óvatossága olyan paragrafusok között kénytelen keresgélni, amelyet sok országban legfeljebb a kihágások büntetőkönyvében foglalnak helyetto Az egész tárgyalás nem volt egyéb, mint jobb ügyhöz méltó erőlködés >

s

hogy megkerüljenek és kiküszöbölm mm mm mm- mm mm m m mmm mmm m~m», mmmm mmm • mm. mmmmm mm mm mm mm jonok egy világprobi émát s de onnélf meeszebbhangzó kicsengése van — — mmmmmmmmmmm mm mmmmm «w annak a ténynek

s hogy az osztrák kormány nem adta ki Kun Bélét annak az országnak,, amelynek területén szörnyűséges büntet tolt elkövet te

c Bár a két osztrák bíróság illetékes megnyilatkozása szerint ez lett volna a kötelessége,, A józanabb osztrák polgári közvélemény e baklövésével felháborodáás&l el is seperte Dinghoffer osztrák igazoégügyminisztert helíyéről

í; a ebben a felháborodásban a józan európai polgárság szolidarizmusa nyilatkozik meg, amely tiltakozik az ellent, hogy közönséges büntevőnek menedéket és szabad elvonulást biztosítsanak

s csak azért „mert kommunista-. Rámutat a Budapesti Hirlap annak jelentőé égére is, hogy Kun Béla kin ivó viselkedés ével és az osztrák ügyész által is szemtelenségnek bélyegzett vádaskodásával , az ügy lényegét megkerülő osztrák bíróságot is milyen zavarba hozta

i; hogy Kun Béla egy percig sem tagadta, hogy Magyarországon Moszkva ismételten lángra akarja lobbantani a kommunista mozgalmakat s hogy