Lapszemle, 1928. június

1928-06-26 [1339]

megjegyzi, hogy Magyarország bizhat ügyének igazában^ hogy a kőrdóa egy napon taógls csak napirendre fog karülnl s mindez annyira természetes és jogosult,, amilyen természet oson. a három kisantant-miniszter a non posau­mus elvét hangoztatni kívánja,. Különben ia itt egyedül arról van szé £ . \ U hogy a legalkalmasabb eszközöket kell tekinteni az európai béke védelme és konszolidálása érdekében; Kzt a bőkét hányták-vetettők meg a buka­resti összejövetelen iSj, amelynek napirendjén nagy emfázissal hangoztat­ták a kiaantant-államok ilyenirányú igyekezetét is. A Matin egyik legutóbbi számában arról elmélkedik,, vaftjon le­:;et-e szó háborús veszélyről Itália és Jugoszlávia között, A cikket meg­lehetős terjedelmes kivonatban ismerteti a Iribuna /24/ ve zetőhelyőn s mint olyan dokumentumot,, amely megint csak azt bizonyitja ? hogy francia részről napirenden van a sajtó utján elkövetett provokálás, A lap a leg­élesebb tónusban kritizálja ezt a francia cikket^ kijelentve^hogy sok mindont fel lehet tételezni a aauorwoin-mentalitásu Matinről, de azt Még­sem hitték volna, hogy egy párisi lap, amelyről ugy tudják, hogy közvet­len kapcsolatban van a frabcia külpolitika irányitóival, ilyen hallatlan és lehetetlen elmefuttatásra képes, nem törődve azzal, hogy esetleg feje­tetejére állitja a helyzetet ós teljesen meghamisítja azokat a faktumo­kat, amelyekot Mussolini miniszterelnök legutóbbi szenátusi beszédébon leszögezett,. Ez a francia lap ugy festi le Itáliát,mint amelyet balkáni területi hóditások vágya ural s hogy igy jusson el egy háborús veszedelem hipotéziséhez és nem tudni minő nagyhatalmak közbelépésének szükségessé*­géhez^ mintha bizony Itália maga is nem volna ilyen nagyhatalom a Egy me­rénylet nagyon hamar megtörténik - kapja ki ezt az Idézetet a Matin cikk* bőlj majd igy folytatja 8 egy régi kulurával dicsekvő nemzet úgynevezett előkelő napilapja képes a provokálna legaljasabb formájához folyamodni

Next

/
Oldalképek
Tartalom