Lapszemle, 1928. június
1928-06-25 [1339]
a bukaresti konferenciához fűzött terjedelmes kommentáréival szinte rábeszlni igyekszik Titulescut, hogy Koraánia számára a legnagyobb ve-* szedelmet a magyar határok revíziójára irányuló programm jelenti, jóllehet a kiváló román államférfiú tudja, hogy nem igy áll a dolog, hogy üomániu életbevágó problémáját egyedül a szomszédos szovjetkolosszus fenyegetésével szemben létesítendő egység és konszolidáció képezik. A szkupstlnában le.ltdszodott revolveres dráma részletes tudósításai mellett a lapok meglehetős bő kommentárokat is fűznek az esemény he Z,AS eset - irja a lavoro d Itália /22/ vezetőhelyén Alfredo aignorettl - drámai körülményei daeára, sőt talán éppen a körülményeket szem előtt tartva, nem kelthet különösebb megdöbbenést. Szinte azt lehetne mondani, hogy ez természetes ilyen klimában, ilyen emberek között,, Az uj Szerbia történelme tele van ilyen véres fellángolásokkal, amelyeknek hátterében hol külpolitikai, hol belpolitikai ellentétek állanakó Szinte azt mondhatnám, hogy ez a tipikus koraitácsi-mentalitás, a szerb hegyes vidék törzsfőnökeinek lelki összetétele, amelyet nem tudnak megtagadni akkor semy ha valami fontos nemzeti vonatkozású problémát intéznek el ós a népiroprezentánsainak jelmezében az ország figyelmének központjában vannak„ A cikkiró szerint ez az eset mutatja,hogy mégsem a ruha teszi az embert* Mert hiába választanák úgynevezett liberális,demokratikus ós egyéb jelszók alatt képviselőket jól-rosszul összetákolt kormányzathoz, az egyének 3zinte hozzá vannak szokva, hogy összebogozott vagy kiéleződött vitákat ilyon radikális módszerrel intézzenek el t Azt a kórdóst veti fel,vájjon a revolverdörremősig fajult heves disputának inditóokat tényleg a nettunoi szerződós,illetve az Itáliával való viszony kérdése adta volná. Kétségtelen, hogy ezeknek is volt bizonyos sulya 9 de olyan illúziókban mégsem ringathatják magukat az olaszok, hogy azt higyjók, mintha Itáliának barátai volnának Jugoszláviában, akik késhegyre
