Lapszemle, 1928. június

1928-06-23 [1339]

Az optánskérdés és a magyar közvélemény o

im alatt a Temps 21

a közli egy budapesti alkalmi levelezőjének alábbi c.í.i<két

r

üB^öötbc3d}iK «r A nópsz.tanácsának 1928

0 máJciBBi iuósszakí* \u,é« t -jagya* rok örömmel üdvözölték a tanácsnak azt a határozatát amely helyreállít totta a vegyes döntőbíróságot két uj taggal bővítve azt ki; üái bér a határozat szaporította a békeszerződósben előirt'számát a aóutőbíróknak, a magyarok a határozatot má örömmel üdvözölték, Apponyi gróf gondosan a jogi téren maradt s csak azt kérte,hogy a trianoni szerződós 239

fl

cikkelyét alkalmazzak,amely cikkely kötelezi a tanácsot arra

$

hogy gondoskodjék a hiányzó biró pótlásáról Apponyi bírákat kért,tehát ma elégtételt kapott. Ha előzőleg a magyarok néha támadták is a népszövetséget s azzal a vádolták hogy feláldozza kis nemzeteket, a tanácsnak ezen határozata után viszont nagy dicsérettel szóltak a tanácsról s különösen Briandról akinek szép, mesteri beszéde a magyar lelkeket magával ragadta~Kétségtelen

c

hogy a magyarok továbbra is bizalmatlankodtak a hírhedt " jogszabályok " iránt,amelyeket a tanács 1927. szeptemberi "ajánlásai " foglaltak magukban s amely un jogdzabályok Chamberlain elgondolása szerint előre megköt tték volna a kijelölendő birák kezét- A magyarok azonban mennyire nem feledkeztek meg arról hogy mira nehéz körülmények között láttak napvilágot ezek a jogszabályok, annyira nehéz körülmények között hogy a tanács több tagjának részéről megnyilvánult ellenzés miatt Chamberlain felajánlotta az előadói tisztről való lemondását s végül is csak ugy tudta a tanács egyhangúságát elérni

; ho^r az ajánlások körét megszorította s imperativ jellegüket ugy megszorította.hogy a valóságban ezek az ajánlások teljességgel értéküket vesztették A tanács több tagja a vi-