Lapszemle, 1928. június

1928-06-21 [1339]

Ítélték* A cseheknek a Duna uralmának biztositására irányuló törek­véseit G s Berka "a cseh irredentizmus TTémet-Auaztriában" c ; . könyve még jobban megvilágítja. K szerint a tenger felé törekvés már 1900-ban kezdődött éa 1918-ban némely körök már Bécs anektálását is kivánták A nemzetgyűlés X0» 20« ülésén a bécsi csehek kiküldöttje 15 pontból álló lavaslatot terjesztett elő, amely a Tiuna vonalán való megállapot dia szükségességét hangsúlyozta E tervezet szerint a cseh határok Kremstől Vácig terjedtek volna s délen pedig a Bécsi erdőn túl megal­kotván a Bzerb-cseh koridort; A csehek terület szerzé si vágya állandó„ de nem uj keletű,. A közelmúltban egy prágai lap a gyarmatosítás szükségességét hangoz­tatta* A bécsi cseh lapok az előbb emiitett koridort még most is em­legetik* Legerősebben azonban a cári Oroszország idejében működött, amidőn Sazonowval a jövő csehszlovák királyság létesítéséről tárgyal­tak* A királyi trónra valamelyik orosz nagyherceg került volna c A terv szerint a királyságba kebelezték volna Magyarország további részeit a ruthén föld kivételével, amelyre Oroszország tartott igényt e továb­bá felaősziléziát Boroszlával együtt, majd Alsó Ausztriát, Bécset és a Dunától délre húzódó széles koridort. Az orosz előrenyomulás alatt élénken megvitatott páriskörnyéki békékben megrögzített nagy tervből határok lettek, melyek sérthetetlenségét ujabban annyira féltik.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom