Lapszemle, 1928. június
1928-06-19 [1339]
Sz erbiában és Olaszország ban lát az ember a legtöbb katonát az atcákon,-ir-ja az Boho 17 0-beniBonnefon.aki kiemeli .milyen nagyrabecsülü Szerbiában a hadierényeket*Azután rátér a riportnak indult cikk arra, hnjgy az ólasz-szarb ellentétek valódi oka Albánia s az az olasz tendencia,anely a volt Monarchia politikáját folytatva Szaloniki felé tör a igy Szerbiát 'megfojtassál fenyegeti,Ezért törtónt az magyar-olasz szerződés megkötése is,, s ezért .közeledett Szerbia viszont Németországhoz utánozva Franciaország néIdáiIt e Liagasztalja a cikkiró a szerb demokráciát, a szerb faj szilaj szabadságszeretetét,melyből folyik ingerlékenysége mindaz iránt,ami a szabadságát veszélyeztetni látszik,reméli azonban,hogy a sokat szenvedett szerb nép tudni fogja nyugalmát és ezzel a békét is megőrizni, Sa uerwein Raguzába n és Spalatoban ankétezik /Matin 17*/ s egy raguzai Bálát szerzetes szájába adja a dalmátok panaszait az olasz részről jövő folytonos durva,és sértő provokálások miatt e Alig 8 ezer olasz él Dalmáciában,mégis az olaszok per Dalmazia nostra beszóli nek róla. ügy ipáiétói diák viszont' azt hánytorgatha fel ? hogy az olaszok provokáló módon nem oplitről.de Spalatoról, nem Sagnx Dubrovnikről de Raguzárói beszélnek,még hivatalos iratokban is, Az olaszországi többszázezer szlávot minden jogától raegfisztják,ellenben merészelnek a kevés szerbiai olasz számára minden kiváltságot megkövetelnieA szerbek egyebet sem tettek f ,mint mindig lemondtakíFiúméról,Záráról,s most még az olaszok azt követeli,,hogy a nettunoi szerződéseket is ratifikálja Szerbia iolott azok csak Olaszországnak adnak előnyöket s teszik lehe tővé,hogy í beszivárogjanak Szerbiába-
