Lapszemle, 1928. június
1928-06-19 [1339]
melyet fontossága ellenőre aem tartott érdemesnek előzőleg mogbeszelni Bratianu Vintila mini3aterelnökkel, A Morgenblatt /L5/ viszont Titulesca belgrádi látogatásának nagy jelentőségéről cikkezik^ amely jelentőséget főleg abban látja?, hogy a román külügyminiszter a bukaresti kisan« tant-konferenciát megelőzően alig négy nappal meglátogatta a szere külügyminisztert Belgrádban, kivel pedig amúgy is találkozik 80-án Bukarestben* látogatásával tehát Titulesou külsőleg is tanújelét adta ragaa: kodásának a kisantanthoz, valamint Jugoszlávia és Románia között a változatlanul jé baráti és szövetségesi viszonynak. Az Obsor /L5/ tudni véli, hogy Titulescu Ó3 Marinkovics között lefolyt tárgyalások felölelték az összes balkáni kérdéseket, elaőaorban egy balkáni locarno tervé% miután Titulescut külföldi tartózkodása alkalmával állítólag több európai politikus sarkalta e balkáni Locarno megvalósítására. A bukaresti kiaantant-konferenciával kapcsolatban az Obzor /lő/ a kisantant-állanok szolidaritását hangoztatja. Jübből a szempontból a bökarestl konferencia felül fogja múlni a tavalyi joaohimsthali konferenoiát. A kisantant-azövetsőg oelső egységének szükségességét az adja meg, hogy a nagyhatalmak között már nincsen meg az a kohe«iá,arai megvolt a háború után, sőt a nagyhatalmák között Olaszország már nyíltan a békeszerződések revízióját követelő Magyarország j^llé állott.Már pedig e revízióval szemben a kisantant-szövetségeaek vannak legjobban őr^ekeJ.v*». A kisantant-szövetség különben máskor ia mér megmutatta erajét, nem egyszer^ a nyugtalan ós kalandor Magyarországgal szemben. Mert Magyarország Horthy kormányzó mohácsi baazódóvel felvetette Jugoszlávia iránt a közeledés politikáját s Jugoszlávia részéről megvolt a hajlandóság a gazdasági közeledésre,, valamint ebben a tekintetben bizonyos koncessziókra, ámde Magyarország közeledésében hiányaott az őszinteség, mert a közeledéssel csupán a kisantant gyengítését akarta el é mi 4 , illet ve
